Van Rompuy is aggódik
Barroso elnök és Jaglan főtitkár tudomásul veszik az alkotmány negyedik módosításának elfogadását a magyar Országgyűlésben, de a módosítások aggályokat vetnek fel a jogállamiság, az uniós jog és az Európa Tanács sztenderjeinek tekintetében – ez áll a José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára által kiadott közös közleményben. A két szervezet most részleteiben is megvizsgálja a módosításokat. Barroso és Jagland azt várják, hogy a magyar hatóságok együttműködnek az európai intézményekkel az aggályok kezelése érdekében.
Az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy az alkotmánymódosításnál figyelembe vette-e a parlament az uniós aggályokat, ha nem, akkor több eszköz a bizottság rendelkezésére áll, hogy kikényszerítse az uniós jogszabályok betartását – mondta Pia Ahrenkilde Hansen, az Európai Bizottság szóvivője hétfőn. Közölte: a bizottság nem habozik minden rendelkezésre álló eszközt bevetni az uniós jog betartatására, s példaként említette a kötelezettségszegési eljárásokat. Barroso pénteken hívta fel Orbán Viktor miniszterelnököt, s bár nem kérte a szavazás elhalasztását – ilyet nem is tehetne –, hangsúlyozta, támogatja az Európa Tanács főtitkárának azon kérését, hogy halasszák el a szavazást, amíg a Velencei Bizottság meg nem vizsgálja a kérdéses módosításokat.
Orbán Viktor Brüsszelbe küldött leveléről a bizottsági szóvivő azt mondta: a kormányfő e levélben is megerősítette, hogy a kormány teljes mértékben elkötelezett az EU-értékek és az uniós jog mellett. Ugyanakkor a szóvivő emlékeztetett, a levélben általánosságokról van szó, az aggályok viszont nagyon is konkrétak. Pia Ahrenkilde Hansen hozzátette, a kérdéses ügyekre ezért nincs is egyenmegoldás, külön-külön kell megvizsgálni mindegyiket, és lépni, ha azok az uniós joggal valóban ellentétesek. Mint mondta, az elmúlt napokban a bizottság jogászai egyeztettek a magyar hatóságokkal arról, pontosan mely rendelkezésekkel van gond. Úgy tudjuk, a múlt csütörtök este volt magasabb szintű szakértői egyeztetés, ami az aggályok fajsúlyosságát tekintve igencsak későinek mondható.
Ugyanakkor egy bizottsági forrás lapunknak kifejtette, a testület mozgásterét némiképp szűkíti, hogy a kérdéses ügyeket az alkotmányba foglalják. „Az alkotmány ellen nem lehet kötelezettségszegési eljárást indítani” – mondta. Így, ha az uniós joggal ellentétes szabályoknak a bizottság neki akar menni, akkor az alkotmány rendelkezéseit végrehajtó jogszabályokat kell megvizsgálnia, és azok miatt lehet eljárást indítani.
A kötelezettségszegési eljárás mellett a bizottság másik lehetősége az úgynevezett hetes cikkelyben foglalt eljárás kezdeményezése, amely a folyamat végén akár szavazatmegvonással is járhat. Ehhez azonban a tagállamok egyhangú döntésére van szükség. – Ez pedig politikailag majdnem lehetetlen – vélekedett e lehetőségről egy forrásunk. Barroso telefonjának célja a nyomásgyakorlás volt, és az, hogy elmondja a miniszterelnöknek, „senkinek sem áll érdekében ezt az egészet újrakezdeni” – mondta lapunknak egy brüsszeli forrás, utalva a Budapest és Brüsszel közti közelmúltban nyugvópontra jutott csatára.
Úgy tudjuk, pénteken egyébként Herman Van Rompuy is beszélt telefonon Orbán Viktorral, s az Európai Tanács állandó elnöke szintén aggodalmának adott hangot. Egyelőre valószínűtlen azonban, hogy a téma felmerül a csütörtökön kezdődő EU-csúcson.
A Velencei Bizottsághoz fordulunk, hogy véleményezzék a jogszabályokat – közölte Martonyi János külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, ahol az uniós külügyérek tartottak tanácsülést. A magyar diplomácia vezetője kérdésünkre elmondta, a tanácskozáson nem merült fel a magyar alaptörvény-módosítás kérdése. Martonyi beszélt Guido Westerwelle német külügyminiszterrel, aki múlt héten a finn, dán és holland kollégájával együtt levélben kérte az Európai Bizottságtól olyan mechanizmus kidolgozását, amelynek keretében biztosítani lehet az EU közös értékeinek betartását. Martonyi szerint Westerwelle arról biztosította, a kezdeményezés „nem Magyarországról szól.” A magyar külügyminiszter szerint ilyen mechanizmust Budapest is támogat, ha az mindenkire megkülönböztetés nélkül vonatkozik.
Hannes Swoboda, az Európai Parlament szocialista képviselője a budapesti szavazás után közleményben ítélte el a módosításokat, mert azok „ellentétesek az EU értékeivel”. Az osztrák politikus szerint a módosítások megváltoztatják a fékek és ellensúlyok rendszerét, lényegesen csökkentik az AB jogkörét, korlátozzák a vallásszabadságot, a melegek jogait. „Mélységesen sajnálom, hogy Orbán Viktor nem fogadta meg a tanácsokat és nem halasztotta el a szavazást, míg az Európai Bizottság és az Európa Tanács tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság vizsgálata be nem fejeződik” – idézi a közlemény Swobodát. „A parlamenti abszolút többség nem jogosít fel az európai polgárok alapvető jogainak semmibe vételére” – közölte Swoboda, aki felszólította Áder János államfőt, ne írja alá a módosításokat.
Az Európai Parlamentben is felmerülhet a negyedik alkotmánymódosítás, ha csütörtökön a frakcióvezetők ülésén befogadják a liberálisok kezdeményezését. A liberálisok az áprilisi plenáris ülésen szeretnének kérdést feltenni az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak a magyar módosításokkal kapcsolatban.
Aggodalmának adott hangot Rui Tavares EP-képviselő is. A zöldpárti portugál politikus a jelentéstevő abban a parlamenti vizsgálatban, melyben megnézik, hogy a magyar jogrendszer összhangban áll-e az európai jog betűjével és szellemével. „Ezek a vitatott alkotmánymódosítások nyilvánvalóan aggodalomra adnak okot.” (...) „Ha a látszatnak megfelelően ezek a módosítások veszélyeztetik az Alkotmánybíróság előjogait, és aláássák az alapvető jogokat, akkor az egy nyilvánvaló visszalépés lenne, és arra kényszerítené az EU-t és intézményeit, hogy újra megnyissák bizonyos magyar ügyek vizsgálatát” – áll a zöldek közleményében.
"Sajnálom, hogy a magyar parlament elfogadta az alkotmánymódosításokat azon komoly kétségek ellenére, amelyek szerint ezek gyengíthetik a demokratikus normákat az országban" – tudatta Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke közleményében. "Arra kértem Orbán Viktort, hogy a szavazás előtt kérje ki a Velencei Bizottság véleményét, csalódott vagyok, hogy nem így történt" – fogalmazott az EP-elnök, aki leszögezi: minden EU-tagállamnak be kell tartania az európai jogot és normákat. "Ezt ígérte tavaly az Európai Parlamentben Orbán Viktor, és ezt ígérte nekem pénteken küldött levelében is" – zárja Schulz, aki most az Európai Bizottság és az Európa Tanács részletes elemzését várja.
Hannes Swobodához hasonlóan a liberális EP-frakció vezetője, Guy Verhofstadt is azt kérte Áder Jánostól, ne írja alá a módosításokról szóló törvényt, hanem inkább küldje el őket az alkotmánybíróságra. A belga politikus közleményben felszólította az Európai Bizottságot, hogy azonnal tegyen lépéseket és kezdje meg a módosítások vizsgálatát. Verhofstadt szerint a csütörtökön kezdődő EU-csúcson az állam- és kormányfőknek is fel kéne vetniük a kérdést. "Végre fel kell ismernünk az Orbán-rezsimet a maga valójában – a kormány a többség akaratát erőlteti a kisebbségre, és ezzel az Európai Unió értékeivel szembemegy" – idézi a közlemény a liberális politikust. "Orbánt sokszor figyelmeztették, hogy nem szabad visszaélni, vagy figyelmen kívül hagyni annak az uniónak az értékeit, amelyhez csatlakozott. Többször kapott lehetőséget a javításra, de ő a kompromisszum helyett a konfrontációt választotta" – fogalmaz Verhofstadt.
