Valószínűleg kivégzik a 9/11-es merénylet értelmi szerzőjét
Gibbs szavait Ramzi Kassem, több guantánamói fogoly védőügyvédje élesen bírálta, mondván: a megfogalmazás durván sérti az ártatlanság vélelmét.
Az amerikai sajtóban a KSM betűnéven emlegetett, 45 éves férfival és feltételezett bűntársaival szemben két éve a Pentagon emelt vádat, akkor még katonai eljárásban, az ún. szeptember 11-i összeesküvési perben. A vádak között 2973 rendbéli gyilkosság szerepelt - egy-egy minden áldozat után. 2008 végén
Sejk Mohammed minden vádpontban bűnösnek mondta magát, és kérte, hogy ezt további tárgyalás nélkül fogadják el. Ám időközben felszámolták a guantánamói katonai pereket. Eric Holder igazságügyminiszter tavaly novemberben jelentette be KSM tárgyalásának áthelyezését szövetségi büntetőfórum elé. Mint időközben bebizonyosodott, a szélsőséges iszlamista férfit a Bush-időszakban a vízbe fulladás hatását megközelítő, ma már kínzásnak tartott módszerrel vallatták - csak 2003 márciusában 183 alkalommal, állítólag egy titkos, lengyelországi CIA-bázison. Egyelőre beláthatatlan, hogy ennek milyen jelentősége lesz a per további alakulásában.
Annak viszont nincs jelentősége, hogy az USA mely államában van érvényben halálbüntetés. A felrótt cselekmények ugyanis súlyos, szövetségi szintű bűnök. Az amerikai földön szeptember 11-e előtt elkövetett legjelentősebb, 168 életet kioltó terrortámadásért felelősségre vont Timothy McVeigh 1995-ben Oklahoma államban követte el tettét, Coloradóban ítélték el, és Indiana államban végezték ki.
Elkerülte viszont a halált a szeptember 11-ével összefüggésben tényleges - a szabadlábra bocsátás lehetősége nélküli - (hatszoros) életfogytiglanra ítélt Zacarias Moussaoui, aki francia állampolgár, és a halálbüntetést ellenző párizsi kormány is harcolt a kivégzés elkerüléséért. A 2006-os ítéletben a bíró felhozta, hogy így legalább az elítélt "nem dicsőül meg mártíromságában."
KSM perének eredetileg New York-ba, az egykori bűntettek közelébe való áthelyezését is részben azért nehezményezték, mert páratlan nyilvánossághoz juttatná a feltételezett terroristákat, és ráadásul legalább (évi) 200 millió dolláros biztonsági költséggel, irdatlan káosszal járna. Hétfői vezércikkében mindenesetre a The Washington Post súlyosan elmarasztalja az igazságügyminisztert, amiért döntése előtt csak udvariassági telefonhívás erejéig konzultált a metropolis polgármesterével.