Válogatás nélkül lő a szír rezsim
A Bassár el-Aszad szír elnök ellen harcoló legbefolyásosabb iszlamista felkelőcsoport, a Nuszra Front videoüzenetben fogadott hűséget Ajman al-Zavahri al-Kaida vezérnek. A szélsőséges csoport bejelentése zavarba ejtheti a felkelést támogató nyugati országokat, ahogy a polgári államot követelő mérsékelt ellenzéket is, akik rettegnek az iszlamista harcosoktól. A bejelentést megelőzően az al-Kaida iraki szárnyának számító Iraki Iszlám Állam vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi közölte, hogy a két csoport egyesített vezetőség alatt működne majd Iraki és Levantei Iszlám Állam néven. Abu Mohammad al-Golani, a Nuszra Front vezetője viszont elmondta: ugyan kaptak segítséget az irakiaktól, sőt, a Nuszra Front megalakulásában is segítettek, de erről a tervről semmit sem tud, és továbbra is inkább egyedül tevékenykednének.
Eközben úgy tűnik, hogy az ENSZ és a szír rezsim tárgyalásai a vegyi fegyverek bevetésének kivizsgálásáról holtpontra jutottak, tudósít a Reuters. Már hetek óta folyik a levelezés, de még mindig nem sikerült eldönteni, hogyan is folytassák le a vizsgálatot. A szír rezsim azt szeretné, ha csak az ő állításaik alapján vizsgálódnának: ezek szerint a felkelők használtak vegyi fegyvereket egy Aleppó melletti támadásban. Az ellenzék azonban a szír elnököt vádolja, és azt kérik, hogy ENSZ ennek járjon utána, illetve vizsgálja ki a Homsz és Damaszkusz közelében végrehajtott vegyi fegyveres támadásokat is. A szír külügyminiszter egy korábbi, kiszivárogtatott levele szerint az ENSZ ellenőreinek először Aleppóba kell menniük, és ha itt kiderül, hogy pártatlanok, akkor talán Homszba is bemehetnek. Az ENSZ azonban mindenképpen elküldené ellenőreit Homszba is.
A londoni G8-találkozón is Szíria az egyik központi téma. Az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Kanada és Oroszország külügyminiszterei szerdán ellenzéki vezetőkkel találkoztak, ahol a Szíriai Nemzeti Koalíció még több humanitárius segélyt kért, írja a BBC. A szír konfliktus – ellentében Észak-Korea ügyével – megosztja a nyolcakat, így például szinte elképzelhetetlen volt, hogy Aszad elnök szövetségese, Oroszország támogasson bármilyen, a szír rezsimet sújtó szankciót.
A Human Rights Watch (HRW) jelentése szerint a damaszkuszi rezsim légiereje válogatás nélkül és időnként szándékosan lövi a civileket, e légicsapásokban tavaly július óta legkevesebb 4300 ember vesztette életét Szíriában. A dokumentum szerint a szíriai légierő pékségeket, kenyérért sorban állókat, kórházakat és más civil célpontokat támad az ország északi részén. E régió egy része a Bassár el-Aszad elnök rezsimje ellen lázadók ellenőrzése alá került. A New York-i központú emberjogi szervezet aktivistái 52 helyszínt vizsgáltak meg Észak-Szíriában, és a légierő 59 támadását dokumentálták, amelyekben legalább 152 ember halt meg.
„A kormány által elrendelt légitámadások, amelyek szándékosan és válogatás nélkül ölnek civileket, a jelek szerint a polgári lakosság elleni kiterjedt és rendszeres támadások stratégiájába illeszkednek, és emberiesség elleni bűntetteknek tartjuk őket” – áll a jelentésben. „Azok, akik szándékosan sértik meg súlyosan a hadijogot, háborús bűncselekményekben vétkesek” – teszik hozzá a dokumentum készítői.
Az ENSZ adatai szerint a több mint két éve folyó szíriai konfliktusnak eddig már 70 ezernél több halálos áldozata volt.
