Valódi háború van Maliban
Valódi háborút vívunk Maliban – jelentette ki szerdán Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter. A politikus elmondása szerint a harcok fő színtere a szélsőségesek uralma alól korábban már felszabadított város, Gao környéke: ahogy Le Drian korábban elárulta, itt és máshol már több száz szélsőségest öltek meg a francia és a mali egységek, annak ellenére, hogy az iszlamisták rakétákkal is támadják őket.
A franciák érkezésének a hírére a szélsőségesek elhagyták a nagyvárosokat, a sivatagban azonban már szembeszállnak azokkal az egységekkel, amelyeket a három hete elindított Szervál Hadművelet keretében küldtek el felszabadítani Mali északi részét az iszlamistáktól. Bár Le Drian szerdán már valódi háborúról beszélt, ugyanebben a Europe 1 rádiónak adott nyilatkozatban jelezte, hogy Párizs szeretné, ha a négyezer fős francia kontingenst márciusban már elkezdenék kivonni az észak-afrikai országból. A védelmi miniszter ragaszkodott ahhoz is, hogy ez a négyezer katona a legtöbb, amennyivel Franciaország hajlandó beszállni a hadműveletbe, a többit az afrikai országoknak kell biztosítaniuk. A márciusi csapatkivonásra később Francois Hollande elnök is ígéretet tett.
Katonákra a szomszédok ígéretet is adtak, és gyűlik a pénz – utoljára azon a brüsszeli konferencián, amelyen az ENSZ, az EU, az IMF, a Világbank és az Afrikai Unió tisztségviselői ültek össze tárgyalni Mali jövőjéről –, de a végső siker így is kétséges: a szélsőségesek mélyen beásták magukat a sivatagba, Bamakóból pedig a mali hadsereg egyszerűen nem képes ellenőrzése alatt tartani a hatalmas északi országrészt. Észak-Maliban nemcsak az iszlamisták ellen kell harcolni, van egy párhuzamos tuareg felkelés is. Ez az a felkelés, amely miatt a helyzet a francia beavatkozásig és háborúig fajult, tavaly márciusban ugyanis a hadsereg megunta, hogy nem kap elég támogatást az ellenük vívott harchoz, és puccsot hajtott végre Amadou Toumani Touré elnök ellen. A politikai káoszt kihasználva a tuaregek könnyedén elfoglalták Észak-Malit részét, és függetlenséget is kikiáltottak, ám az eleinte szövetséges iszlamisták ellenük fordultak, és átvették az irányítást az északi országrészben.
Ami a franciákat illeti, offenzívára Bamako kérte fel Párizst, miután az iszlamisták menetoszlopban indultak el dél felé. Francois Hollande francia elnök nem sokáig kérette magát, nagyon tart ugyanis attól, hogy Afganisztán után Mali lesz a terrorizmus új fészke – egy olyan terrorizmusé, amelynek fő célja nem az Egyesült Államok, hanem Európa.
