Ez esetben életfogytig tartó börtönbüntetés is várhat rá, ha bebizonyosodik, hogy ő adott át bizalmas és titkos katonai dokumentumokat a Julian Assange vezette szervezetnek.

A vád igyekezett kapcsolatot találni Manning és Assange között: ismertették, hogy az amerikai hírszerzési elemző számítógépén több mint százezer diplomáciai táviratot találtak. Ám az nem bizonyítható, hogy ezek nyilvánosságra kerültek, ezért a tárgyalás ezen fél órája zárt volt. (Egyes dokumentumok bizonyíthatóan nem voltak a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott negyedmillió irat között. Találtak hibás fájlcsomagot is, ami magyarázhatja, hogy miért voltak „lyukak” a nyilvánosságra került diplomáciai üzenetsorban.)

A védelem azzal érvel: Manning nemi hajlama és labilis elmeállapota nyilvánvaló kellett hogy legyen felettesei­nek. Ezért hibát követtek el, amikor hozzáférést biztosítottak neki a titkos dokumentumokhoz. A védelem másik érve szerint az iraki és afganisztáni iratok, a diplomáciai táviratok és a többi dokumentum nyilvánosságra kerülése nem is okozott kárt. Az utolsó tanú Adrian Lamo volt, az a hacker, akinek Manning bevallotta: ő szivárogtatta ki az iratokat. A védelem Lamóval olvastatta fel azon internetes csevegés írásos változatát, amelyben a hacker biztosítja arról a hozzá lelki támaszért forduló katonát, hogy senkinek sem adja tovább, amit tőle hall. Lamo szerint azonban Manning csak nagyzolni akart azzal, amit tett, mindenesetre 2010 májusában elkezdte gyűjteni egy „bradass87” néven futó katona internetes hozzászólásait, aki egyik csevegésében azzal kérkedett, „egy őrült, fehér hajú ausztrállal” tárgyal a bizalmas információk kiszolgáltatásáról – Manning minden bizonnyal Assange-ra célozva ezzel.

A WikiLeaks támogatói szerint az, hogy a vád bizonyítani próbálja a kapcsolatot Assange és ­Manning között, azt bizonyítja: az amerikai kormány a kiszivárogtató weboldal felelősségre vonására készül. A Reutersnek nyilatkozó fehér házi illetékesek szerint ez valóban felmerült, nem valószínű azonban, hogy meg is történik, kommunikációs szempontból ugyanis „katasztrofális” lenne egy ilyen lépés éppen akkor, amikor – mint fogalmaztak – a Wiki­Leaks egyre inkább „jelentéktelenségbe süllyed.”