Vallásháború törhet ki a török határon?
A szír menekültek és a felkelők nagyrészt szunnita vallásúak, ezért a 19 hónapja tartó, polgárháborúvá fajult alavita szír rezsim elleni felkelésnek vallási színezete is van. Egyelőre úgy tűnik, hogy Hatay tartomány lakóit még nem osztja meg a konfliktus, habár néhányan már hírt adtak alavita–szunnita incidensekről, és egy helyi lakos szerint az alavita falvak fegyverkeznek.
A szír rezsim álláspontja – mely szerint a szír felkelés hátterében külföldiek által támogatott terroristák állnak – a török alavita közösségben is visszhangra talált. Az alaviták szerint Törökország – egykor Szíria legfőbb szövetségese – a felkelők támogatásával „kijátssza a vallási kártyát.” – Azt gondolja a török kormány, hogy bárki is szeretni fogja ezeket, ha ennek az egésznek vége? Akkor kezdődik majd az igazi háború, ha Aszad elmegy. Vallási játékot játszanak, megpróbálják bomlasztani a közösségünket. Ezelőtt itt nem számított, hogy szunnita, alavita vagy keresztény vagy, megkérdezni is becstelen dolog lett volna, de az idők változnak – mondta az egyik antakyai boltos a Reutersnak. Múlt hónapban az alaviták Antakya utcáira is vonultak, hogy így tiltakozzanak Törökország Szíriával szemben gyakorolt politikája ellen.
Törökország menedéket nyújt a menekülőknek és a lázadóknak is, a legutóbbi határvillongásokkor pedig figyelmeztette Szíriát, hogy legközelebb erősebb válaszcsapással reagálnak a török területen landoló bombákra. Úgy tűnik azonban, hogy a vallási konfliktust megpróbálják elkerülni: a török hatóságok állítólag felszólították a nem regisztrált szíreket, hogy hagyják el az egykor Szíriához tartozó Hatay tartományt, és azt is megpróbálják megakadályozni, hogy a lázadók átlépjék a török határt. Múlt hónapban állítólag a török hatóságok nem engedélyezték, hogy a felkelők parancsnokai Hatayban tanácskozzanak, és felszólították őket, hogy keressenek maguknak másik országot. A lázadók legnagyobb szervezete, a Szabad Szír Hadsereg szintén áthelyezte vezetőségét Törökországból Szíriába, amely lépést a diplomaták szerint szintén a török kormány szorgalmazta.
A vallási indulat azóta forrong Hatayban, hogy tavaly Recep Tayyip Erdogan török kormányfő szakított Aszaddal. A határ menti harcok és a menekülők egyre növekvő száma csak tovább fokozták a feszültséget. Mára körülbelül százezer szír menekült táborozik sátrakban a török–szír határ mellett, további több tízezer, nem regisztrált menekült szintén itt húzta meg magát. A szír hadseregtől dezertált tisztek közül is sokan ebben a tartományban leltek menedéket. Az egyik helyi férfi szerint már annyian vannak itt, hogy meg sem lehet mondani, honnan jöttek. – Itt mászkálnak a hosszú szakállukkal, némelyikük nem is szír. Rájuk nézel, és látod rajtuk, hogy gyilkosok. Azt akarják, hogy ezek irányítsák Szíriát? – mondta.
A Reuters tudósítója egy olyan esetről is beszámolt, amikor a betegek kezelését irányító Aszad-ellenes felkelő nem engedte, hogy egy török alavita ápolónő segítsen a sérült szír lázadónak, mivel az alaviták mind „kémek.”
