Választójog: másodrendű magyarokat csinált a Fidesz
Hangzatos, de a számok tükrében üres szólam, hogy Fidesz-kormány számára nincs első- és másodrendű magyar állampolgár. A választási törvény tervezetéből legalábbis az derül ki, 2014-ben a határon túli magyarok lélekszámához képest alig ér majd valamit a külhoni szavazat – hívja fel a figyelmet előzetes számításaiban a transindex.ro romániai magyar hírportál.
A törvénytervezet koncepciója szerint két és fél év múlva egyfordulós lesz a parlamenti megméretés, a képviselők száma pedig a jelenlegi 386-ról 200-ra csökken. Ebből a 200-ból 90-110 honatya egyéni választókerületből fog bejutni az Országgyűlésbe, a többi pártja országos listájára leadott szavazatok, illetve egyéni választókerületes töredékszavazatok alapján szerezhet képviselői mandátumot. Ami a határon túliakat illeti, ők csak az országos listára adhatják voksukat, az egyéni választókörzetek hiánya azonban több kérdést is felvet.
Csak az első ezek közül az, hogy ha már a Fidesz-kormány úton-útfélen hangoztatja, hogy nincsenek első- és másodrendű állampolgárok, akkor miért nem ad ugyanolyan választójogot a határon túliaknak, mint amilyen az anyaországi magyaroknak van – veti fel a transindex.ro. Mivel a Fidesz nem alakít ki egyéni választókörzeteket külföldön – amit például a románok megtesznek Moldovában –, az új kettős állampolgárok csak mandátumok alig több mint feléről szóló döntésben vesznek részt, amikor a magyar pártok országos listájára szavaznak. (A második kérdés – írja a transindex.ro – ebből következik hogy miért nem lehetnek a határon túli magyaroknak képviselői az Országgyűlésben. Bár a felvetésben van valami, a magyar diplomáciának nehéz lenne kimagyaráznia, miért küldhetnek képviselőt a magyar törvényhozásba a határon túliak, miközben a magyarországi kisebbségek parlamenti képviselete évtizedek óta nincs megoldva.)
Ha a kérelmek igénylése és feldolgozása a mostani tempóban halad, 2014-re félmillió határon túli kap magyar állampolgárságot. Szavazásra jogosult ebből a félmillióból mintegy négyszázezer lesz, várthatóan körülbelül a kétharmaduk megy el voksolni. Ez azt jelenti, hogy az országos listára leadott szavazatoknak mindössze az öt százaléka jön majd külföldről – számolta ki a transindex.ro. (A választási részvétel függvényében mindez nyilván változhat, mondjuk ha az anyaországi magyaroknak csak az egyharmada, a határon túliaknak pedig a 90 százaléka megy el szavazni.)
A végső arányokat azonban a töredékszavazatok alakítják ki. Beleszólásuk ebbe a határon túliaknak nincs, a külhoni voksok részesedése az országos listára leadott szavazatok között négy százalék lehet, ami az egyéni listákkal együtt számolva potom két százalékra rúghat, vagyis négy képviselői mandátum sorsa dől el külföldön – messze alulmúlva a számszerű jelentőséget, hogy az összmagyarság egyharmada az anyaországon kívül él. A Fidesznek persze még ez a két százalék is jól jöhet: ha a pártszimpátiákról szóló felméréseknek hinni lehet, a magyar kormánypárt begyűjti a külhoni szavazatok 75 százalékát, és hárommal több képviselője lehet a 2014-ben megalakuló Országgyűlésben. A negyedik mandátum valószínűleg a Jobbiké lesz.
A határon túliak érdekeit sokkal hívebben tükrözné, ha egyéni választókörzetek jelöltjeire is szavazhatnának. „Ha lennének határon túli választókerületek, teljesen tiszta lenne a képlet: aki abból a kerületből bejut, annak az a feladata, hogy a külhoniakat képviselje. Így viszont a határokon túlról beküldött voksok a pártok országos listáit fogják erősíteni, anélkül, hogy pontosan tudhatnánk, kit segítettünk mandátumhoz” – írja a transindex.ro, hozzáfűzve, a jelenlegi rendszer gyakorlatilag lehetetlenné teszi nem csak egy kifejezetten a határon túliak képviseletére alakuló párt, de egy külhoniakat képviselő független jelölt bejutását is.
