Az erdélyi magyarságnak lépésről lépésre el kell jutnia egy olyan új típusú közigazgatási berendezkedéshez, egy olyan sajátos székely entitás megteremtéséhez, amelynek tényleges és erős hatáskörei lesznek, és amely lehetővé tegye, hogy a Székelyföld önmaga rendelkezzen számos főbenjáró kérdésben – jelentette ki a hét végén Makkfalván tartott választási fórumon Markó Béla.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kifejtette: a régió gazdasági megerősödésétől függ, hogy a székelység mikor ér oda. Hangsúlyozta: a gazdasági fejlődés nem egyszerűen előzménye kell hogy legyen az autonómiának, a két folyamatnak egyidejűleg kell végbemennie. Vagyis, hogy a gazdasági megerősödéssel párhuzamosan ki kell kényszeríteni az erőt, a hatásköröket, a költségvetést, azt a decentralizációt, amelynek át kell  fordulnia, és egy adott pillanatban át is fog fordulni sajátos autonómiává.

A politikus szerint Európában nincs egyetértés az autonómia ügyében, ezért az erdélyi magyarság európai támogatásra nem számíthat. Egyben úgy vélte, autonómia-ügyben az erdélyi magyarság Magyarországtól és a nemzetközi politikától is csupán „mérsékelten és visszafogottan hatékony” támogatásra számíthat, így autonómia-céljainak megvalósítása érdekében saját erejére kell támaszkodnia.

Rámutatott: sokan próbálják manapság azt a látszatot kelteni, hogy az autonómiát az elmúlt 18 évben ki lehetett volna vívni, de ezt az RMDSZ nem akarta. De arra a kérdésre, hogy ki adta volna meg ezt a magyaroknak, „csupán homályos válaszok érkeznek”, miszerint keményebben kellett volna követelni az autonómiát Európában, Bukarestben és Budapesten, azt sejtetve, valakik készen állnak arra, hogy egyik napról a másikra megadják azt az autonómiát.

A kritikusok szerinte azt állítják, az autonómia felé vezető út túl lassú, az RMDSZ ezen a téren pedig túl mérsékelt, „túl puha”. Ezt cáfolva Markó kifejtette: az RMDSZ az autonómia-kérdés szempontjából  valóban fontos, döntő pillanatokban, amilyen a Koszovó-ügy volt, határozottan, egyértelműen cselekedett.

– Nagyon sok RMDSZ-szel szemben álló ember tétovázott, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is hallgatott abban az egy napban, amikor igen robbanékony volt a világ és feszült volt Európa, és nem lehetett tudni, hogy mi lesz. Egyedül mi mondtuk azt, hogy Koszovót el kell ismerni önálló államként. Én ezt tartom mérvadónak – szögezte le.

Az Egyesült Államok eddigi kisebbségeket érintő politikáját értékelve a szövetségi elnök kijelentette: az 1990-es évek demokrata adminisztráció bizonyos mértékig hajlandó voltak odafigyelni az emberi jogi és kisebbségjogi kérdésekre, ám az ezeket követő Bush-kormányzat már egyáltalán nem bizonyult segítőkésznek. Most, hogy újból demokrata elnök lesz, remélhető, hogy lesz e tekintetben valamilyen változás, de ez még kérdéses.

Leszögezte, Európa sem az 1990-es években, sem most nem foglalkozik kellő súllyal az autonómia-kérdéssel és egyáltalán a közösségi jogokkal, ami főként Franciaország és más európai országok autonómia-ellenességére vezethető vissza.

Magyarország esetleges támogatásával kapcsolatban Markó úgy fogalmazott, hogy a politikai megosztottság miatt az anyaország teljesen befelé fordult, és emellett sokat veszített abból az európai tekintélyéből is, amellyel rendelkezett a 90-es években.

– Magyarország befolyása ma nem elég nagy ahhoz, hogy valamit is befolyásolni tudjon. Fölléptek a szlovákiai ügyben, de a szlovák miniszter ott helyben olyasmiket mondott, miszerint mindenért Magyarország a hibás, és tulajdonképpen nem Szlovákiában van szélsőségesség és nacionalizmus, hanem Magyarországon - mondta.

Markó Béla hangsúlyozta, bár meggyőződése, hogy az autonómiát fokozatosan, politikai eszközökkel lehet megvalósítani, a dilemma mégis létezik. Ez esetben azonban elvárható, hogy az RMDSZ politikáját ellenzők ezzel szemben valós alternatívát mutassanak fel.

Az RMDSZ elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy óriási a felelőssége annak, aki az autonómiáért küzd, hiszen a kudarcos XX. századi magyar politikát semmiképp sem szabad folytatni, nem szabad újabb kudarcba sodorni az erdélyi magyarságot.

- A XX. század magyar politikája a kudarcok sorozata volt – beleértve december 5-ét is –, amelynek a magyarság megitta a levét. Megittuk Trianonkor: mert beszélhetünk arról, hogy a nagyhatalmak mit műveltek velünk, de ezt Magyarország is művelte magával és velünk. (...) Beszéljünk erről, és nézzük meg, hogy mi magunk hogyan csinálnánk, hogy még egyszer ne menjünk neki a falnak, és ennek a népnek ne termeljünk ki még egy kudarcot, hanem lehetőleg eredményt és sikert. Én hiszek abban, hogy van esély a sikerre – mondta.

Markó végezetül az autonómia-kérdés másik kényes vetületéről is beszélt. Elmondta, hogy a jelenlegi román közigazgatási rendszer gyökeres átalakítása, a teljes decentralizáció véghezvitele nélkül a székelyföldi autonómia „gyors” megvalósítása a Székelyföldön kívül élő egymilliónyi magyar „leszakadását”, „elpusztulását” eredményezné.

– Románia közigazgatási rendszerét fel kell lazítani, hogy létrejöhessenek helyi autonómiák, másrészt létre kell hozni egy sajátos autonómiát úgy, hogy ez a kettő nem legyen szembeállítható. Egész Romániát úgy kell majd átszervezni, hogy ez megoldható legyen – mutatott rá az RMDSZ elnöke.

Kolozsvár