Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) most először nem is küldött választási megfigyelőket, mert úgy vélte, nem teljesülnek a tevékenységükhöz szükséges feltételek. Külföldi újságírók gyakorlatilag nem tudósíthattak a választásokról, mert nem kaptak vízumot – a hatóságok „technikai problémákra” hivatkoztak. „A megfigyelőink sok szabálysértést tapasztaltak, olyat is láttak, hogy hamis szavazatokat tömködnek az urnákba”, mondta Arif Gajily, az ellenzéki Musavat párt vezetője a Reutersnek. Alijev vigyázott, hogy ne nyerjen túl nagyot: a 125 parlamenti mandátumból 69-et vitt el a pártja. Ám mivel a valódi ellenzék el sem indult a választáson, a többi képviselő is az elnökhöz hű csoportosulások tagja.

A Szovjetuniótól a függetlenségét 1992-ben elnyert kilencmilliós köztársaság első vezetőjétől, Heydar Alijevtől 2003-as halála után vette át az ország vezetését a fia. llham Alijev az olajbevételekből modernizálta az egykor szürke fővárost, Bakut. Presztízsberuházásokkal, illetve olyan eseményekkel igyekszik elnyerni a külvilág elismerését, mint a 2012-es Eurovíziós Dalfesztivál vagy az idén nyáron először megrendezett  „európai olimpia”. Eközben egyre keményebb kézzel csap le bírálóira. Az ellenzéket szinte teljesen felszámolta, majd a civil szervezetek ellen fordult. Független sajtó már csak az interneten létezik. Több mint százan ülnek börtönben politikai okok miatt, köztük a legnevesebb oknyomozó újságírók és civilek is. A rezsim szerint persze okkal vannak ott: terrorizmus, adócsalás és hasonló vádak a bebörtönzés alapja.

Veszélyes mozdulat: Alijev-ellenes tüntető David Mdzinarishvili / Reuters

A civilek és a kritikus hangok elleni támadás 2014 elején kezdődött, és azóta folyamatos, mondta el lapunknak telefonon Arzu Geybullayeva. Ali­jev feltehetőleg attól ijedt meg, hogy egyre erősebbek lettek akkor a vele szemben kritikus hangok, a kijevi Majdanon pedig épp kitört a forradalom. Eldöntötte, ez nem történhet meg Bakuban. „Az utóbbi hetekben a kormány és a hadsereg egyes tagjai ellen is eljárások indultak. A belső tisztogatás azt üzeni, hogy már senki sincs biztonságban”, mondta az azeri újságírónő, aki évek óta Isztambulban él, mert feltehetőleg rá is börtön várna Bakuban. A választások előtti hangulatot szerinte a csalódottság és a passzivitás jellemezte. A választási bizottság szerint több mint 50 százalék volt a részvételi arány, de az ellenzék szerint tíz-húsz százaléknál többen biztosan nem mentek el szavazni. „A barátaim csak nevettek, amikor azt kérdeztem tőlük, elmentek-e szavazni. Azt kérdezték, van még választásunk?”, mondta Geybullayeva. Úgy véli, hogy az EBESZ távolmaradása önmagában jelzi, hogy a választás csak egy színjáték volt.

Irán, Oroszország és Törökország közötti elhelyezkedése, illetve gáz- és olajkészletei miatt Azerbajdzsán vezetését nem éri komoly kritika a világ nagyhatalmai részéről. A szövetséges USA számára fontos, hogy átrepülhessen az ország felett Afganisztán felé. A szekuláris muzulmán ország jó kapcsolatokat ápol Izraellel is, a két ország közösen fejleszt drónokat. Az Amerikában hagyományosan erős izraeli lobbi pedig sokat segít Bakunak, hogy mindig kedvező fogadtatásra találjon Washingtonban. Az Orbán-kormány is feltűnően barátkozik az Alijev-rendszerrel, ennek legismertebb jele a baltás gyilkos, az örmény tiszttársát meg­gyilkoló Ramil Safarov 2012-es kiadatása volt.