A korrupcióellenes ügyészség (DNA) választási csalás megszervezése és befolyással való üzérkedés vádjával állította bíróság elé Dragneát, akit azzal gyanúsítottak, hogy csalásra bujtotta fel a választási bizottságok tagjait az érvényességi küszöböt meghaladó részvétel elérése érdekében, ami Traian Basescu akkori államfő leváltását eredményezte volna.

Az ügy másik 74 vádlottja felfüggesztett büntetést vagy felmentő ítéletet kapott.

Az első fokon meghozott ítélet ellen a legfelső bíróság egy másik bírói tanácsánál lehet fellebbezni.

A 2013 őszén kezdődött perben Victor Ponta miniszterelnököt, a PSD elnökét tanúként idézte be a bíróság. Ponta a védelem tanújaként elmondta: a PSD kizárólag törvényes eszközökkel mozgósította a választókat, a részvételi adatok begyűjtését célzó hálózatot pedig a szavazás napján kizárólag tájékozódásra használták. Ponta akkor újságírók előtt kijelentette: szerinte Dragneát igazságtalanul vádolják azzal, hogy "nem anyagi természetű", vagyis politikai haszonszerzés céljából vetette latba befolyását, hiszen minden választási kampány erről szól.

A bíróság több mint száz olyan (autóbuszokkal Bukarestbe szállított) tanút is beidézett három olténiai megyéből, akik azt vallották, hogy nem szavaztak a 2012-es referendumon, aláírásukat és személyi adataikat mások hamisították a részvételi ívre.
Dragnea ártatlannak mondta magát, és az ítélethirdetés előtt kijelentette: ha mégis bűnösnek találja a bíróság, lemond kormányzati és párttisztségeiről.

2012 júliusában a román választók népszavazáson döntöttek arról, hogy leváltják-e a parlament által felfüggesztett Traian Basescu államfőt. Az urnáknál megjelent szavazók túlnyomó többsége az elnök menesztésére voksolt, mivel azonban a részvétel nem haladta meg az ötvenszázalékos érvényességi küszöböt, Basescu visszatérhetett az elnöki hivatalba.