Putyin nekiment Amerikának
Ez utóbbiról Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyilatkozott csütörtökön Moszkvában újságíróknak. A tárcavezető értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a NATO egyrészt partneri viszony kialakítására törekszik Oroszországgal, másrészt a háta mögött arra az elhatározásra jut, hogy meg kell magát védenie vele szemben. Lavrov feltette a kérdést: Vajon mikor őszinte a NATO? A külügyminiszter szerint Moszkvának joga van arra, hogy választ kapjon
Anders Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szövetség főtitkára közben csütörtöki nyilatkozatában éppen a NATO-orosz kapcsolatok intenzívebbé válására helyezte a hangsúlyt. Az európai uniós tagországok védelmi miniszteri értekezletével egyidejűleg szólva a főtitkár emlékeztetett arra, hogy a szövetség nem tekinti fenyegetésnek Oroszországot, és a NATO sem jelent fenyegetést Moszkva számára. Úgy vélte, ennek az ellenkezőjéről van szó, valós stratégiai partnerséget kívánnak létrehozni. „Előre akarunk lépni a kapcsolatunkban, meg akarjuk őrizni és fenntartani Lisszabon pozitív hangulatát” - fogalmazott Rasmussen. Megjegyezte azt is, hogy az internetes kiszivárogtatásokat nem kívánja kommentálni.
Később Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök csütörtökön intézett éles kirohanást az Egyesült Államok ellen a WikiLeaks-kiszivárogtatások miatt, mondván, a Nyugatnak nincs joga, hogy Oroszországnak demokráciáról prédikáljon. Az orosz kormányfő az orosz-francia kétoldalú együttműködési bizottság miniszterelnöki ülése után, a francia kollégájával, Francois Fillonnal közösen tartott sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva érintette a témát. „Önök azt gondolják, hogy az amerikai diplomáciai szolgálat az információk kristálytiszta forrása? Ha ez teljes demokrácia, akkor miért dugták börtönbe Assange urat (a WikiLeaks alapítóját)? Ez a demokrácia? Erről nálunk falun azt mondják: bagoly mondja a verébnek, hogy nagyfejű" - fakadt ki Putyin. A Spiegel német magazinban megjelent amerikai diplomáciai iratok Dmitrij Medvegyev elnököt haloványnak és habozónak, míg Putyint alfahímnek (a farkasfalka vezérállatának) írták le, aki egy korrupt és antidemokratikus bürokrácia élén áll, és megengedi, hogy becstelen hivatalnokok és kémek pénzt szivattyúzzanak ki a világ legnagyobb energiatermelő szektorából. Fillon kijelentette: „Franciaországnak nincs szüksége más országok diplomatáira, hogy véleményt alkosson arról, hogyan működik, hogyan fejlődik, honnan jött, és merre tart Oroszország”. „Ami a WikiLeakset illeti, soha nem fogok lopott információkat kommentálni" - tette hozzá. "Úgy gondolom, hogy mindenkinek fel kell tennie magának a kérdést, szabad-e felhasználni olyan dokumentumokat, amelyeket elloptak, hiszen a lopást minden országban büntetik, akárcsak a lopott holmi további értékesítését" - mondta a francia miniszterelnök.
Élesen bírálta Assange őrizetbe vételét Luiz Inácio Lula da Silva, Brazília távozó elnöke is, és szolidaritásáról biztosította az általa alapított hírportált, amely a titkos diplomáciai táviratokat nyilvánosságra hozta. Brazíliavárosban nyilatkozva a politikus azt mondta, hogy a WikiLeaks „egy olyan diplomáciát leplezett le, amely eddig megközelíthetetlennek tűnt”.
Sajátos a soros kiszivárogtatásokban a bécsi nagykövetségi táviratokból készített Spiegel-összeállítás is. Eszerint az amerikai diplomaták úgy látták, hogy az osztrák politika kevéssé érdeklődik a nemzetközi kérdések iránt, sőt egyre erősebben elszigetelődéspárti. Az amerikai nagykövetség szerint az osztrák semlegesség szabad értelmezése oda vezethet, hogy tekintélyes osztrák cégek - Leggyakrabban a konzervatív-keresztény körökkel kapcsolatban álló Raiffeisen Bankot említik - az USA ellenfeleivel, például Iránnal üzletelnek. Az amerikaiak értékelése szerint legalább kétszáz gyanús ügylet volt köthető a bankhoz, például olyanok, amelyek bűnözői csoportokhoz köthető postafiók-cégekkel kötöttek.
