Vajdaság: Legyen papírunk is róla!
Galambos László és felesége Újvidékről érkezett. A férj 1944-ben született, akkor a Vajdaság bácskai része Magyarországhoz tartozott. Galambos magyar állampolgár volt 1944. szeptember 26-tól 1945. január 19-ig, amikor a Délvidék újra Jugoszláviához került. Őt tehát visszahonosítani kell. A felesége 1948-ban született – jugoszláv állampolgárként, így őt honosítani fogják. 1910-ben született édesapja anyakönyvi kivonatával igazolja, hogy felmenője magyar állampolgár volt. – Újvidék bombázása miatt a születésem előtt a szüleim kiköltöztek a 15 kilométerre lévő Tiszakálmánfalvára. A szerbek haragszanak erre a névre, Tisza Kálmán volt az, aki bebörtönöztette az általuk nemzeti hősként tisztelt Szvetozár Mileticset. Ezért ragaszkodnak a település eredeti nevéhez, Budiszavához. Ennek ellenére a magyar névvel, külön fordítási költség nélkül állították ki az anyakönyvi kivonatomat.
Huszák Béla és felesége Zentáról jött. Lányaik Budapesten élnek, gyakran járnak a magyar fővárosba. Sokat álltak már sorban: először a magyarigazolványért, aztán a schengeni vízumért. – Nyugdíjasok vagyunk, szép családi házunk van Zentán. Mi nem akarunk onnan elmenni sehová. Nem akarunk szociális segélyt Magyarországról, a választójog sem érdekel bennünket: mi itt élünk, és nincs jogunk vagy erkölcsi alapunk beleszólni, hogy mi történjék ott. Az állampolgársághoz azért ragaszkodunk, mert mindig magyarnak tartottuk magunkat, és azt szeretnénk, hogy papírunk is legyen erről.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti képviselője szerint érzelmi okok állnak az első helyen a magyar állampolgárság igénylésekor. A VMSZ politikusai nagyon sok lakossági fórumon jártak – együtt a szabadkai magyar főkonzulátus munkatársaival. – Aki el akart innen menni, az a háborúk idején, vagy utána elment – véli Pásztor, aki nem számít újabb elvándorlási hullámra. A fórumokon kevés gyakorlati kérdés hangzott el, több volt az érzelmes felszólalásokból. Meghatódott idős emberek álltak föl, és elmondták: azért örülnek a lehetőségnek, mert magyar állampolgárként születtek, és magyar állampolgárként is szeretnének meghalni.
Korsós Tamás főkonzul is az érzelmi motívumokat említi első helyen. A schengeni vízum megújításakor is találkoztak olyan idős emberrel, aki csak kiváltotta a vízumot, de nem utazott vele. Azt mondta, nyugodtabban érzi magát, ha van. Az állampolgársági okirat is sokaknak pusztán történelmi elégtétel lesz: jó érzést okoz, ha eltehetik a szekrénybe, a Bibliába, vagy egy tárcában hordhatják a szívük fölött. Sokakat motiválnak azért a racionális okok is, hiszen számos előnnyel jár a magyar útlevél: Nyugat-Európában, de még Ausztráliában is érték EU-s állampolgárnak lenni. De közösségépítő erő is lehet a magyar állampolgárság. Amikor a Magyar Nemzeti Tanács választásához összeállították a kisebbségi választói névjegyzéket, több mint 140 ezren jelezték, hogy ragaszkodnak magyar identitásukhoz.
A szabadkai főkonzulátuson már csak májusra tudnak időpontot adni a honosítási ügyintézésre. A belgrádi nagykövetségen azonban ez egy héten belül is lehetséges. Szegeden, a bevándorlási és állampolgársági hivatalban, továbbá minden olyan magyar településen lehet kérni a honosítást, ahol anyakönyvi hivatal működik.
