Vádat emeltek a gyerekrabló apáca ellen
A 30 éves Pilar évekig nyomozott, hogy megtalálja biológiai anyját, és közben bukkant rá az apáca történetére. Pilar 1982-ben született egy ma már nem létező madridi kórházban. Itt dolgozott ápolónőként az apáca is. Maria Luisa Torres – Pilar édesanyja – segítéségért fordult Valbuenához: volt már egy kétéves gyermeke, elvált, majd egy másik férfitól ismét teherbe esett, az apa viszont hallani sem akart a kisbabáról.
Az apáca megnyugtatta a kétségbeesett anyát: keres majd bölcsődét a kicsinek, ahol gondját viselik, édesanyja bármikor meglátogathatja, és amint egyenesbe jön az élete, magához is veheti. Ám a szülés után néhány órával elvitte a babát, és María Luisa Torres nem is látta többé a kislányt. Az apáca közölte a megszeppent anyával, hogy házasságtörése és életmódja miatt „nem érdemli meg” a gyereket. Még azzal is megfenyegette, hogy ha nyomoz utána, akkor az egyház példás büntetéssel sújt majd le rá.
A kislányt örökbe adták egy gyerektelen házaspárnak. A mostohaszülőknek az apáca azt mondta: az anya egy rosszéletű asszony volt, aki lemondott a gyerekéről. Ám előtte gondosan kikérdezte őket arról, hogy mennyire vallásosak, és milyen anyagi körülmények között élnek, majd zsebre tett egy jókora summát az „egyedülálló anya” költségeire.
A történet itt véget is érhetett volna, ha az utóbbi években nem kerül nyilvánosságra Spanyolországban a sorozatos gyerekrablások ügye. Volt olyan anya, akivel a szülés után azt közölték, hogy meghalt a gyermeke, volt, akitől erőszakkal elvették a csecsemőt. A háttérben minden esetben katolikus szervezetek, papok és apácák álltak. Sokszor név szerint María Gómez Valbuena. Az apáca újságokban és magazinokban hirdetett, hogy segít az egyedülálló anyákon, terhesotthonokat látogatott, hogy aztán saját maga intézze az „isteni igazságszolgáltatást".
Pilar szerető családban cseperedett fel, Szülei soha nem titkolták, hogy örökbefogadták. Amikor tíz év ezelőttr nyomozni kezdett az anyja után, nevelőapja még ebben is segítette. Magándetektíveket fogadtak, tévében és újságokban keresték az asszonyt, aki Pilar vér szerinti anyja lehet. Végül sikerrel jártak: a DNS-vizsgálatok is igazolták, hogy az asszony, aki jelentkezett az egyik felhívásra, valóban Pilar édesanyja. A lánynak hirtelen lett két testvére is. - Az első találkozó nem volt könnyű. Nagyon féltem... – vallotta be Maria Luisa Torres az El Paísnak. - 30 évet elvettek tőlünk. Nem lehetettem ott a lányom életének legfontosabb pillanataiban, és ezt már nem lehet visszacsinálni.
Pilar arra is emlékszik, hogy a nyomozás során felkeresték az apácát is, de az csak annyit mondott: felejtse már el az anyját, az egy egyszerű prostituált volt, aki szívtelenül magára hagyta. Ezt máig nagyon nehéz megemészteniük
Anya és lánya végül közösen tett feljelentést María Gómez Valbuena ellen, aki egyelőre idős korára és betegségére hivatkozva elzárkózott a vallomástól. Ám a vádemelés már megtörtént: ez az első eset Spanyolországban, hogy az ügyészség nem söpörte le az asztalról az ügyet arra hivatkozva, hogy a bűncselekmény elévült és nincs elegendő bizonyíték az évtizedekkel ezelőtti események rekonstruálására.
Spanyolországban egy év alatt csaknem 1500 feljelentés érkezett az ország minden tájáról olyan anyáktól, akik szentül hiszik, hogy ellopták tőlük a gyermeküket. Előfordult már, hogy sírokat is felnyitottak, ahol valóban nem bukkantak rá a halottnak mondott csecsemők maradványaira. Több sikeres „családegyesítésre" is volt már példa az utóbbi évben. A spanyol igazságügyi miniszter kiemelt fontosságú ügynek minősítette, hogy mielőbb kiderítsék: hová lettek a gyermekek?
