Újabb francia IMF-vezér a slamasztikában
Najat Vallaud-Belkacem francia kormányszóvivő azt mondta, ha ez megtörténik, Párizs szerint Lagarde nem maradhat a washingtoni pénzintézet élén: „megkérnénk, hogy adja fel tisztségét”. Ugyanakkor hozzátette, Lagarde-ot, akinek meghallgatása csütörtökön kezdődött Párizsban, megilleti az ártatlanság vélelme.
Az ügy, amellyel összefüggésben nemrég az 57 éves francia bankár-politikusnő lakását is átkutatták, a rendkívül szövevényes és immár húszéves Crédit Lyonnais–Adidas–Tapie-sztori. A most 70 éves Bernard Tapie a múlt század vége francia közéletének üzletember-politikus fenegyereke, botrányhőse. 1992-ben Francois Mitterrand köztársasági elnök azzal a feltétellel hagyta jóvá, hogy Tapie tagja legyen Pierre Bérégovoy baloldali kormányának: megszabadul nagy üzleti érdekeltségeitől. Ez az Adi Dassler alapította világhírű sportszergyártó céget is érintette, amely Dassler örököseitől került Tapie többségi tulajdonába. Tapie mintegy kétmilliárd frankot (317 millió eurót) akart kapni az Adidasért.
Az üzletbe befektetők, köztük az állami tulajdonban lévő Crédit Lyonnais is beszállt. Tapie később úgy tapasztalta, hogy a CL megvezette, és rajta tartotta a kezét az áron felüli bevétel egy részén.
Ezzel hosszas jogvita kezdődött, amelyben jóval később, 2008-ban, egy döntőbíróság a kamatokkal együtt 403 millió euró, sokak szerint feltűnően nagyvonalú kártérítésre kötelezte a CL vagyonkezelőjét, Bernard Tapie javára.
Ekkor Christine Lagarde volt Nicolas Sarkozy akkori (jobboldali) államfő, pontosabban a Fillon-kormány gazdasági csúcsminisztere. A politikai háttérhez pedig hozzátartozik: Tapie az idők során átállt a jobboldalra, a 2007-es elnökválasztási kampányban már Sarkozyt támogatta. Lagarde, aki az állam nevében jóváhagyta a kifizetést – pontosabban, amit most számon kérnek rajta: nem támadta meg a választottbírósági döntést – azt nyilatkozta: „akkoriban ez volt a legjobb megoldás”. Egyben azt mondta, semmilyen személyes haszna nem származott az ügyletből.
Pierre Moscovici, a jelenlegi kormány gazdasági csúcsminisztere bejelentette: az állam fontolgatja, hogy megtámadja a választottbírósági döntést.
