Az elnöki posztról 2012-ben távo­zott Sarkozyvel ­kapcsolatban eredetileg még a 2007-es kampányfinanszírozása ­ügyé­ben vizsgálódtak a hatóságok. ­Telefonlehallgatással (amelynek vitatják a törvényességét) az idei év elején megállapították, hogy a volt elnök információs hálózatot tartott fent ügyvédje és egy semmítőszéki bíró bevonásával. Bennfentes értesülésekre volt kíváncsi olyan kampányfinanszírozási nyomozásokat illetően, amelyekben maga is érintett. Állítólag monacói tisztséget ígért ezekért cserébe Gilbert Azibert semmítőszéki bírónak.

Benoit Tessier / Reuters

A francia politikában eddig példátlan volt, hogy egy volt államfőt őrizetbe vegyenek, mégpedig befolyással üzérkedés és nyomozati titok megsértése miatt. Az már nem példátlan viszont, hogy eljárás is induljon exelnökkel szemben. Annyira nem az, hogy Sarkozynek magának is volt már része ebben, amikor 2013 áprilisában azzal vádolták meg, visszaélt az agg Liliane Bettencourt, az ország leggazdagabb asszonya állapotával, kampánypénzeket csaaljon ki tőle. Ezt a vádat később ejtették. Sarkozy elődjével, Jacques Chirackal szemben pedig kétszer is indult eljárás a „fiktív állások" ügyében, amelyet Chirac párizsi főpolgármestersége idejére vezettek vissza.

Sarkozy háromféle módon kerülhetett volna ki az őrizetbe vételből – mondta lapunknak egy a francia büntetőeljárást ismerő jogász. Egyszerű vagy „jogi képviselettel rendelkező" tanú lett volna a másik két lehetőség, ám végül a legrosszabb verzió lett a jussa. Három vádat hoztak fel ellene, a vesztegetést, az aktív korrupciót és a „szakmai titok megsértéséből származó előnyszerzést". Az aktív korrupció a passzívhoz képest azt jelenti – magyarázta a jogász –, hogy a terheltet nem előny kérelmezésével vagy elfogadásával, hanem azzal vádolják, hogy ilyesmit ígért vagy biztosított. A háromból az utóbbi két vádpont akár tíz év börtönbüntetéssel és összesen egymillió euró feletti pénzbüntetéssel is járhat, ha bebizonyosodik.

A volt köztársasági elnök két női vizsgálóbíró kezében van, akik csaknem tizenöt órán tartó kihallgatását és szembesítését is felügyelték. A telefonlehallgatásokat még nem ők rendelték el (hanem két férfi.) Ám egyikükkel, Claire Thépaut-val szemben felmerült a párizsi sajtóban, hogy „hírhedt Sarkozy-ellenzőről" van szó. Thépaut tagja volt a bírók baloldalhoz köthető szakszervezetének, amely élesen bírálta Sarkozyt ötéves mandátuma alatt – emlékeztetett szerdán a Le Monde. De a párizsi lap tisztázta, hogy más hírekkel ellentétben nem volt a szervezet vezetője, és véleménycikkben sem örvendezett, amikor 2012 tavaszán Francois Hollande legyőzte Sarkozyt. Annyit rögzített a Mediapart oknyomozó portálnak adott nyilatkozatában, mint vizsgálóbíró, hogy mindannyian nyugalmasabb, derűsebb körülmények között szeretnének dolgozni, élvezve a feléjük áradó bizalmat.

Sarkozy ügye nem csak az átrendeződő francia politikai erőtér, a jobb- és a balközép válsága miatt kényes. Hanem azért is, mert vezető ellenzéki politikusról van szó, akinek rebesgetik a visszatérési szándékát. Manuel Valls szocialista miniszterelnök hangsúlyozta szerdán egy hírtelevíziónak nyilatkozva: „A vizsgálóbírók függetlenek. Nem a hatalom utasítására nyomoznak, hanem függetlenül végzik feladatukat." Egyúttal súlyosnak nevezte a Sarkozyvel szemben felmerült vádakat, noha fontosnak tartotta, hogy utaljon az ártatlanság vélelmére is.

A Le Monde szerkesztőségi cikke ennél messzebbre megy: a vezető lap szerint a közmorál nem merül ki „a törvényesség elemi betartásában". A politikusoknak „minden gyanú felett kell állniuk", ami nem mondható el Sarkozyről.