A thaiföldi hatóságok augusztus 20-án döntöttek úgy, hogy kiszolgáltatják az Egyesült Államoknak a nemzetközi sajtóban "a halál kufáraként" emlegetett, 43 éves Butot. A fegyverkereskedőt azonban, akit 2008 márciusa óta tartottak fogva Bangkokban, amerikai remények szerint is csak hetek múlva állíthatják bíróság elé Manhattanben.

Talán még akkor sem, mert Viktor But hétfőn Abhiszit Veddzsadzsiva thaiföldi miniszterelnökhöz fellebbezett. Az orosz fogoly 11 oldalas levelében azt kérte a kormányfőtől, hogy akadályozza meg a kiadatását. Veddzsdzsiva korábban úgy nyilatkozott, hogy az ügyben a bíróság illetékes, s szakértők szerint az sem egyértelmű, hogy egyáltalán jogában áll-e beavatkozni.

But kiadatása érdekében éles küzdelem bontakozott ki Moszkva és Washington között. A The Washington Post szerint Bangkokban elterjedt, hogy az oroszok az olajár csökkentését, az amerikaiak pedig korszerű fegyverek szállítását ígérték a fogolyért cserébe. Az értesüléseket mindkét fél cáfolta.

Egy thaiföldi bíróság tavaly augusztusban elutasította az orosz férfi kiszolgáltatását, mert megítélése szerint nem nyert bizonyítást Washingtonnak az az állítása, hogy a férfi egy "terrorszervezetnek", a kolumbiai baloldali FARC gerillahadseregnek szállított fegyvert. A törvényszék szerint a FARC nem minősíthető egyértelműen terrorszervezetnek. (A Buttal több ezer kézi lőfegyver, vállról indítható légvédelmi rakéták, helikopterek és repülőgépek megvásárlásáról tárgyaló "kolumbiai gerillák" egyébként az amerikai kábítószer-ellenes ügynökség, a DEA ügynökei voltak.)

A thai fellebbviteli bíróság idén augusztus 20-án azután döntött az amerikaiak javára, hogy a vádlajstrom a pénzmosással és a csalással is kiegészült. But New Yorkba szállításához az amerikaiak egy külön repülőgépet küldtek Bangkokba.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter törvényellenesnek és átpolitizáltnak nevezte az ítéletet. Moszkva azt szerette volna elérni, hogy a feltételezett fegyverkereskedő visszatérhessen Oroszországba.

Az Egyesült Államok illetékesei azt remélik, hogy az életfogytiglani börtönbüntetés lerövidítésének fejében But hajlandó lesz elárulni azt, amit a tálibok, valamint a jemeni és a szomáliai iszlamisták fegyverbeszerzési módszereiről tud.

"Sokat tud az orosz hírszerzésről, s arról, hogy azt hogyan alakították át Putyin alatt" - nyilatkozott az amerikai lapnak Douglas Farah, egy Butról 2007-ben kiadott könyv társszerzője.

But a vádak szerint Dél-Amerikába, a Közel-keletre és Afrikába szállított illegálisan fegyvert, gyakran a helyi polgárháborúban szembenálló mindkét fél számára. Az amerikai hatóságok már az évtized elején kézre akarták keríteni az oroszt, ám az ügy a 2001. szeptember 11-i terrortámadás nyomán egy időre elvesztette jelentőségét.

A Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) But után nyomozó munkatársai évekkel később meglepetéssel fedezték fel, hogy a fegyverkereskedő cégei 2003-2004-ben, az amerikai hadsereg alvállalkozóiként 60 millió dollárt kerestek azzal, hogy árut szállítottak Irakba.