Václav Klaus már beadná a derekát?
Lapunk érdeklődésére Ladislav Jakl, a prágai elnöki iroda kommunikációs igazgatója elmondta: ezek a szavak nem jelentenek semmiféle pálfordulást. - Államfőnk a brnói székhelyű cseh Alkotmánybíróságnak küldött állásfoglalásában ismét kifejezte azt a meggyőződését, hogy az uniós dokumentum lényegesen gyengíti a tagországok szuverenitását, megerősíti viszont a központosított döntéseket, holott ezeket a célokat az EU sosem deklarálta - közölte az igazgató.
Jakl hozzátette: ha a cseh taláros testület úgy dönt, hogy a lisszaboni szerződés nem sérti Csehország szuverenitását, akkor az államfő valószínűleg beleegyezik az úgynevezett ír modellbe. Vagyis ahogy az unió írásban garantálta, hogy nem sérül Írország szuverenitása olyan területeken, mint az adózás, a hadügy vagy a családpolitika, ugyanúgy szavatolni lehetne azt is, miszerint az uniós alapjogok chartájának nincs visszamenőleges hatálya vagy pedig bizonyos döntésekben a cseh taláros testület nem kerülhető meg. Ezt a nyilatkozatot Horvátország uniós csatlakozási szerződéséhez lehetne csatolni - idézte az elnök interjúját Ladislav Jakl.
Václav Klaus az egyik válaszában kifejtette: ameddig az Alkotmánybíróság nem dönt, addig ő az ország alaptörvénye szerint nem léphet. - Egyelőre nem ismerem a követelésemmel kapcsolatos uniós álláspontot sem - tette hozzá a cseh elnök.
A cseh Alkotmánybíróság soron kívül október 27-én kezdi tárgyalni a cseh szenátorok beadványát, akik arra várnak választ, hogy a lisszaboni szerződés, valamint a római egyezmény nem sérti-e az ország szuverenitását.
