A soros lengyel visegrádi elnökség által szervezett ülésen a bolgár, a görög és a román külügyi tárca vezetője, valamint Stefan Füle, az Európai Bizottság bővítési és szomszédságpolitikai biztosa is részt vett. Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviselte. A Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia által javasolt „V4–Nyugat-Balkán szakértői hálózat a jogállamiságért és az alapvető jogokért" elnevezésű csoport célja a nyugat-balkáni országokban zajló reformfolyamatok erőteljesebb támogatása. A találkozó után kiadott közös nyilatkozat szerint az együttműködésnek köszönhetően megalakulhatna egy állandó szakértői csoport, amely a nyugat-balkáni országokat az EU-csatlakozási tárgyalásokon is támogatná.

A találkozót összegző sajtótájékoztatón Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a többéves pénzügyi keretet illető részletkérdésekben léteznek érdekkülönbségek, de a visegrádi csoport közösen fog harcolni azért, hogy az Európai Unió "becsvágyó költségvetése" mihamarabb létrejöjjön. A lengyel külügyminiszter rámutatott: a találkozón az egymással rossz kapcsolatban álló Macedónia és Görögország, illetve Szerbia és Koszovó képviselői is részt vettek, ami nemcsak az EU erős vonzerejére utal, de azt is bizonyítja, hogy a bővítési folyamatban a V4-ek fontos szerepet töltenek be.

Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter ugyancsak újságírói kérdésre válaszolva elismerte, hogy amikor a visegrádi országok csatlakoztak az EU-hoz, kicsit könnyebb volt teljesíteni az elvárásokat, "nem volt még olyan magasra téve a mérce". De kiemelte, hogy a négy ország külső szakértői támogatás nélkül társult, míg a Nyugat-Balkán számíthat a tapasztalatok átadására. Martonyi János hozzátette: a gazdasági válság nem akadályozhatja meg, és nem is lassíthatja a bővítési folyamatot.

Az európai integráció kérdésére Stefan Füle is kitért, hangsúlyozva, hogy több tagállam mély integrációjának köszönhetően az EU „nagyobb szervezetté és erősebb játékossá válhat a világban”.