Onnan már teherautókon folytatja útját a napi több ezer tonnányi utánpótlás, amely vasúton ér a határvároshoz. Az amerikaiak már gyakorlatilag megállapodtak az összes érintett állammal, (Oroszország, Kazahsztán, Üzbegisztán) hogy a nem katonai szállítmányokat területükön át juttathatják Termezbe, a határállomásra, amely már a "szovjet" időkben, a tíz éven át folyt, eredménytelen szovjet-afgán háború idején átrakóként szolgált. Így az amerikai vasúti szállitmányok, amelyek közül az elsők Rigából a napokban el is indultak, és már az orosz-kazah határtérségben vannak, várhatóan a következő útvonalat használják. Rigáig hajón jönnek a szállítmányok, itt vasúti teherkocsikra rakják, amelyek átrakás nélkül egészen az üzbegisztáni Termezig mehetnek. A szovjet-orosz idők, a történelmi múlt öröksége a széles (1520mm-es) nyomtávú vasút, amelyen a vonatok Rigától Termezig közlekednek bonyolult átrakás nélkül. Ez most kapóra jön az amerikaiaknak is, felgyorsítva az utánpótlást, amely vasúton Rigából akár egy hét alatt is odaérhet az afgán határra. (Ahonnan a teherautókra rakott áruk, az üzemanyag a magyar PRT-tábor mellett haladó főúton jut el Kabulig.)

Az Obama-kormányzat egyik külpolitikai kulcselemévé tette az afganisztáni katonai-gazdasági-politikai stabilizációs folyamat fokozott támogatását. Harmincezer amerikai katona indul a dél ázsiai országba, hogy a romló biztonsági helyzeten javítson. Karzai elnök Münchenben a minap azt mondta, hogy az ország területének csaknem háromnegyedén aktívak a tálibok, több tartományban a székhely és egy-két nagyobb település kivételével ők az urak. A megnövelt létszám miatt több utánpótlás is kell, miközben a déli, fő utánpótlási útvonalpár egyike, a Karachi-Peshawar-Jalalabad-Kabul útvonal megbénult, mert a tálibok felrobbantottak a hegyekben egy hidat.

A Kirgizisztánban lévő Manasz légitámaszpont használati jogának megvonása komoly gondot okoz az amerikaiaknak, bár Manasz fenntartása önmagában a szárazföldi utánpótlási gondokat amúgy sem oldotta volna meg. A Riga-Moszkva-Volgográd-Atirau-Karsi-Termez utánpótlási útvonal létrejötte egyben azt is jelzi, hogy megindult a kapcsolatok javulása az amerikaiak, a NATO és Oroszország között.

Most van rá esély, hogy az USA visszakaphassa az Üzbegisztánban 2005-ig használt Karsi-Kanabád légitámaszpont használati jogát is (amit annak idején ugyanaz az elnök, Iszlám Karimov, aki most belegyezett a szárazföldi utánpótlási útvonal használatába, megvont Washingtontól, mert az bírálta a közép-ázsiai ország emberjogi helyzetét). Noha Üzbegisztánban az emberjogi helyzet nagyjából ugyanolyan, mint ezelőtt négy évvel, a megváltozott nemzetközi körülmények folytán az érdekeltek erre már kevésbé érzékenyek.