Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök washingtoni beszédét a csaknem elkészült atomegyezményről élénk figyelemmel kísérték Iránban is, ahol a legfőbb vezető sem volt rest, s egy népszerű közösségi oldalon ostorozta Izraelt és az Egyesült Államokat. Ali Hamenei ajatollah sosem rejtette véka alá, hogy nem lelkesedik a tárgyalásokért, ám ahogy közeledik a megállapodás határideje, úgy kapnak szárnyra a találgatások: megéri-e a végső alkut Irán legfőbb vallási és politikai vezetője? A 75 éves Hameneiről tíz éve tudni, hogy prosztatarákban szenved, de a Le Figaro értesülései szerint mostanra végstádiumba jutott, és hamarosan utódlási harc veheti kezdetét.

Iráni zarándok csókolja meg Ali Hamenei ajatollah fotóját Mushtaq Muhammed / Reuters

Az országot érintő fontos kérdéseket eldöntő új rahbar személyéről a szakértők gyűlése, egy magas rangú síita klerikusokból álló testület dönt majd, ha eljön az idő. Sárközy Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója szerint egyelőre nem világos, hogy az egyéni és csoportérdekek mentén működő gyűlés kit favorizál. Az Irán-szakértő szerint sokan vélik úgy, hogy a legfőbb vezetőnek nem szabadna politizálnia, „csak” felkészült teológusnak kellene lennie – mások azonban úgy gondolják, helyes, hogy a rahbar dönt politikai kérdésekben is. Nem tudni, hogy melyik tábor kerekedik felül, de Sárközy azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a gyűlés végül nem választ új rahbart.

N. Rózsa Erzsébet, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója ellenben elképzelhetetlennek tartja ezt a forgatókönyvet; abban egyetért, hogy a versengés a háttérben zajlik, és nehéz favoritot megnevezni. Azért így is kitűnik az iraki születésű Sahrudi ajatollah, aki több fontos posztot betöltött már, tíz évig volt az igazságszolgáltatás feje – ezt a pozíciót mindig a legfőbb vezető bizalmasai töltötték be –, szoros kapocs fűzi a Forradalmi Gárdához, s hidat jelent az iraki síiták és az iráni vezetés között.

Az biztos, hogy ha egészsége engedi, a döntésben komoly szerepe lesz Hameneinek is, akit a ’79-es iráni forradalom után tíz évvel választottak meg. Hiába tűnt ki azzal, hogy dohányzott és modern francia irodalmat olvasott, nem számított karizmatikus figurának, így sokakat meglepett, hogy 1989-ben ő lett a legendás Khomeini ajatollah utódja.

– Közepes képességű teológus, de jó szimatú politikus – mondja Sárközy a beteg Hameneiről, aki mára meggyőzte a kétkedőket: az évek során senkit nem engedett a fejére nőni, komoly hátországot épített ki, jó kapcsolatot ápol a Forradalmi Gárdával, és csökkentette Irán gazdasági elszigeteltségét. Hogy pályáját az atomegyezmény megkötésével fejezi-e be, kérdéses.

A nagyhatalmak szempontjából sem mindegy, hogy ki követi Hameneit.

– Ha a legfőbb vezető azt mondja, hogy tárgyalás van, akkor tárgyalnak. Ha azt mondja, hogy nem, akkor nincs, aki tárgyalhatna – jellemzi a rendszert N. Rózsa. Az Iránnal szembeni, az atomprogram miatt hozott szankciók keményen sújtják az átlagembereket, így ők bíznak a megállapodásban. Ezt egyetlen vezető sem hagyhatja figyelmen kívül.

– Bár nem beszélhetünk demokráciáról, a vezetőnek Iránban is szüksége van a tömegtámogatásra.