Egyes hírek szerint az utódlást megvitató gyűlésen az egyik esélyest, a 28 éves Hakimullah Mehszúdot meg is ölték - bár ezt a hírt nem erősítette meg senki. A fejlemény nem lenne meglepő: a múlt héten egy amerikai, pilóta nélküli repülőgéppel végrehajtott akcióban megölt tálib vezér annak idején riválisai meggyilkolásával erősítette meg hatalmát a vazirisztáni törzsek között.

Most is elképzelhető, hogy halála nem a fegyveresek meggyengüléséhez, hanem megerősödéséhez vezet: az egyes vezetők felfegyverkezve, újabb embereket toborozva próbálják bebiztosítani kiskirályságukat. Richard Holbrooke, az "AfPak" (Afganisztán-Pakisztán) kérdésével foglalkozó különleges elnöki megbízott tegnap úgy nyilatkozott, hogy "komoly átalakulásokra számít a Mehszud utáni talibán szerkezetében".

Válaszra vár az is, vajon a pakisztáni hadsereg kihasználja-e az alkalmat, és megindítja-e régóta ígért hadjáratát Vazirisztánban, az afganisztáni határ mentén. Minden jel arra mutat, hogy erre nincs sok kedve az iszlámábádi vezetésnek, még ha Washington feltehetően ezt is várná el tőle. Kínos emlék, hogy 2007-ben 300 pakisztáni katona esett Mehszud csapatainak fogságába, 2008-ban pedig a Sararogha-erőd jutott a dél-vazirisztáni hadúr kezére. A pakisztáni sajtó szerint Iszlámábád inkább kiegyezne a pakisztáni tálibokkal: erre mutatnak azok a jelek, melyek szerint a pakisztáni katonai vezetés a Vazirisztán elleni lehetséges hadjárat előtt arra biztatta volna a többi hadurat, tartsák magukat távol Mehszudtól.

Egyelőre kétséges, milyen hatással lesz Mehszud kiesése az egész tálib mozgalomra. Bár azt tudni, hogy az Afganisztánban megjelenő öngyilkos merénylők 80 százaléka megfordult a 10-20 ezer fegyveres felett rendelkező Mehszud kiképzőtáboraiban, azonban az afganisztáni tálibok a hírek szerint hierarchikusabban és jobban szervezett társaság pakisztáni hitharcosaikhoz képest. Az ő központjuk nem is a pakisztáni törzsi területeken, hanem feltehetően a beludzsisztáni Kvettában található. A Carnegie Alapítvány egyik tanulmánya szerint propagandájuk és hírszerzési képességük rendkívül hatékony, és céljuk, hogy Észak-Afganisztánba, illetve Kabul környékére "vigyék vissza" a harcot a NATO-erőkkel szemben. Ennek egyik jele lehet, hogy tálib lázadók tegnap megöltek egy kerületi rendőrparancsnokot és két munkatársát az északi Kunduz tartományban.

Amerikai és afgán egységek júliusban a déli Hilmend tartományban indítottak nagyszabású hadműveletet a tálibok kifüstölésére. Tegnap - bő egy héttel az afganisztáni elnökválasztás előtt - újabb offenzívát indítottak amerikai tengerészgyalogos-alakulatok az afgán haderővel közösen Hilmendben.

Az afganisztáni tálibok "sikeréhez" hozzájárultak különböző fegyveres csoportok is, amelyek Mehszuddal hol szövetséges, hol ellenséges kapcsolatban álltak. Az afganisztáni tálibok legfontosabb "fegyvere" azonban az, hogy működő helyi kormányzati szervek hiányában biztonságot és igazságszolgáltatást tudnak nyújtani az erre kiéhezett afgánoknak. Ezt az augusztus 20-i elnök- és tartományi választások sikerével lehetne ellensúlyozni. Azonban úgy tűnik, a választások a hadurak részvétele, a szabálytalanságok és a politikai alkuk miatt nem hódítja meg a demokráciának az afgánokat. Bár a legutóbbi felmérés szerint Hamid Karzai elnököt második fordulóra kényszerítheti egyik kihívója, a tálibellenes Északi Szövetség egyik kulcsfigurája, Abdullah Abdullah volt külügyminiszter.