A lap szerint napról napra keményebb a konfrontáció két fiatal demokrácia, az Európai Unió és a NATO két tagállama között, ami az európai nemzetállamok vagy multinacionális államok közötti etnikai gyűlölködés két évszázados, baljós emlékét idézi fel. A budapesti parlament 344 szavazattal 3 ellenében fogadta el a törvényt, amelynek értelmében 3,5 millió embernek adható meg egyoldalúan a magyar állampolgárság; az arány a La Repubblica szerzője, Andrea Tarquini szerint válságkezelési egyhangúságra emlékeztet, vagy különös politikai rendszereket idéz. Szlovákia, ahol a lakosság 10 százaléka magyar származású, azonnal és a legkeményebb módon reagált: egy, a parlament rendkívüli ülésén megszavazott kormányrendelet értelmében aki magyar állampolgárságért folyamodik, az elveszíti szlovák állampolgárságát. Elveszíti az állását is, ha közalkalmazott, és a politikai mandátumát, a parlamenttől az önkormányzati szintig.

A Jugoszlávia erőszakos széthullásáig vezető válság kivételével, a kommunizmus 1989-ben történt bukása óta eddig talán még nem volt ilyen súlyos, nemzetiségi és állampolgárságbeli különbségek által motivált krízis két közép- vagy kelet-közép-európai állam között - állította a lap, amely rámutat, hogy a kemény reakció alig néhány nappal a június 12-i szlovákiai általános választások előtt látott napvilágot. Nyugati megfigyelők szerint ez nemcsak fokozhatja a kétoldalú feszültséget, de ami ennél is rosszabb: végeredményben megerősítheti a Szlovák Nemzeti Párt, Jan Slota pártjának pozícióit.

a La Repubblica emlékeztet rá, hogy az utóbbi években kiéleződött a szlovák-magyar ellentét. Az új budapesti vezető párt, a Fidesz (amelyet a lap jobbközépként jellemez, erős nemzeti felhangokkal) és a leendő miniszterelnök, Orbán Viktor ígéretet tett rá, hogy elfogadtatja a kettős állampolgárságról rendelkező törvényt. Meghatározása szerint a jogszabály összhangban áll az Európa Tanács állampolgársági egyezményével. A törvényt a magyar parlamenti többség hangadói gyakran összekapcsolják „a trianoni szerződés szégyenének eltörlésével”. Az olasz lap szerint az ilyen nyilatkozatok felidézik a háború utáni európai határok felülvizsgálatára vonatkozó veszélyes álmok emlékét.

Pozsony elítéli a magyar döntés egyoldalú voltát, és hogy meghozatala előtt nem tárgyaltak, mint ahogy az általában Európában hasonló kérdésekben történik. A kemény reakció után Szlovákia bejelentette, hogy a nemzetközi szervezetekhez fordul. Ez felveti annak a veszélyét, hogy az adósság- és euróválság által amúgy is megterhelt EU-nak még egy komoly feszültség kérdésében kellene állást foglalnia és talán megkockáztatni a megosztottságot.

A két fővárosban a legpesszimistább hangok tegnap este arra a veszélyre hívták fel a figyelmet, hogy a magyar állampolgárságért folyamodó magyar származású szlovákok szlovák állampolgárságukat elveszítve gettóba zártnak, hátrányosan megkülönböztetettnek és elutasítottnak érezhetik magukat, miként a koszovói etnikai többség az egykori Jugoszláviában - írta a La Repubblica.