A testület 5-4 arányú döntéssel alkotmányellenesnek nyilvánította Chicago egy 28 éve érvényben levő, fegyvertartást tiltó rendelkezését. A szavazás a "hagyományos" ideológiai megosztottságot tükrözte: a konzervatív-mérsékelt bírák a fegyverjog megerősítése, míg a bíróság liberális tagjai ellene voksoltak.

A CNN értékelése szerint a döntés nagy győzelem a fegyverlobbi számára; jelentősen szűkül az államok és városok lehetősége, hogy komolyabb fegyvertartási tilalmakat léptessenek életbe.

A legfelsőbb bíróság lényegében első ízben foglalt állást arról, hogy a fegyvertartás és -viselés alkotmányos joga minden amerikai szövetségi államra és városra vonatkozik.

A testület a jelentősebb korlátozások tilalmáról döntött, a többségi állásfoglalás szerint a kisebb korlátozásokat a bírósági rendszer lesz hivatott rendezni. A bírák megállapították, hogy bizonyos "ésszerű korlátozások" életben maradhatnak.

Az Egyesült Államok legfelsőbb bírói fóruma két éve ugyancsak a fegyverjog megerősítéséről döntött: akkor szintén az alkotmány második kiegészítésére hivatkozva úgy határozott, hogy minden személynek joga van fegyvert tartani önvédelem céljából otthonában.

A Chicagóban, valamint annak egyik elővárosában, Oak Parkban érvényes tilalmak voltak az országban az utolsó, fegyvertartást nyíltan korlátozó rendelkezések, amelyeket a legfelsőbb bíróság hétfőn alkotmányellenesnek nyilvánított.

A legfelsőbb bíróság ugyancsak hétfőn úgy döntött: nem foglal állást a dohányzás káros hatásairól szóló, több mint 10 éve hózódó jogi vitában. A testület elutasította több nagy cigarettagyártó vállalat, valamint az Obama-kormány keresetét is, amelyek alapján döntenie kellett volna a dohányzás hatásainak kérdésében.

Az első állásfoglalás nyomán érvényben maradnak azok az alacsonyabb szintű bírósági döntések, amelyek szerint a dohányipari cégek évtizedeken keresztül jogsértő módon eltitkolták a közvélemény elől a dohányzás veszélyeit. Ami az Obama-adminisztráció keresetét illeti, a legfelsőbb bíróság elutasító döntése értelmében a kormány nem tehet kísérletet arra, hogy dollármilliárdokat követeljen a dohányipartól akár annak múltbeli profitjából, akár a dohányzás visszaszorítását célzó kampány finanszírozására.

A dohányipar elleni keresetet eredetileg a Clinton-kormányzat nyújtotta be 1999-ben, a követelés akkor 280 milliárd dollár volt. A 2004-ben kezdődött per során a Bush-kormány a követelést 14 milliárd dollárra csökkentette, az összeget dohányzásellenes programok finanszírozására fordították volna.