A NATO újra tárgyal Iránnal

A sah bukása, azaz 1979 óta most először ült tárgyalóasztalhoz a NATO Iránnal. A brüsszeli nagyköveti szintű találkozó megelőzte Obama amerikai elnök pénteki beszédét, amely az új afganisztáni stratégiát fogalmazta meg.

Az új amerikai kormányzat hivatalba lépése óta egyértelművé vált, hogy Washington megkísérli a nyitást Teherán felé, s a brüsszeli egyeztetés azt jelzi, ez a törekvés valószínűleg nem hiábavaló.

A The New York Times nemrég arról írt, hogy amerikai szakértők azt javasolták az elnöknek, új utánpótlási útvonalakat alakítson ki a tálibok elleni hatékonyabb fellépés érdekében, s felmerült, Iránt is be kellene vonni. Az új afganisztáni stratégiának mindenképpen fontos eleme, hogy regionális megoldást keres, s Iránnak is szerepet szán a rendezésben. Akárcsak Oroszországnak, amellyel szintén újjáépítené viszonyát Washington.

Brüsszelben úgy vélik, hogy az iráni tapogatózás folytatódni fog, az első megbeszélés csak a nézetek kifejtését szolgálta. Teherán mindenesetre közölte, küldöttséget meneszt a március 31-én esedékes hollandiai ENSZ-konferenciára, amelyen Afganisztánról lesz szó. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter viszont azt mondta, e tanácskozás keretében nem készül kétoldalú találkozóra az iráni delegációval.

A jövő hét végén, a NATO csúcstalálkozóján az atlanti szövetségesek újabb alkalmat kapnak arra, hogy egyeztessék az afganisztáni stratégiát, amely az eltökéltebb katonai fellépés mellett az afgán hadsereg és rendőrség kiképzésére és az ország gazdasági fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet.

Nagy-Britannia kész növelni csapatainak létszámát. Merkel német kancellár – még Obama pénteki beszéde előtt – elkötelezte magát a terrorveszély felszámolása mellett, míg a holland kormány véglegesnek tekinti azon álláspontját, hogy a jövő év végégig kivonja 1700 katonáját Dél-Afganisztánból.

Közben a Brüsszelben tartózkodó török államfő, Abdullah Gül bejelentette: támogatja a dán kormányfő, Anders Fogh Rasmussen jelölését a NATO július végén megüresedő főtitkári posztjára. Az atlanti szövetség nagyhatalmai már világossá tették, hogy a koppenhágai jelölt mögött állnak, de kérdéses volt Ankara álláspontja a 2005-ben egy dán lapban megjelent Mohamed karikatúrák, s Rasmussennek a szólásszabadságot védelmező véleménye miatt.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.