Uruguayban szabad élet vár a hat guantánamóira
A Pit-Cnt szakszervezeti központ ajánlott fel lakást a hat szabadultnak, kezdetben segítséget nyújtanak ellátásukhoz, így pszichológust is biztosítanak részükre. Fernando Pereira, a központ koordinátora szerint ugyanis legalább annyira szükségük van lelki támaszra, mint élelemre, miután Amerika így bánt velük. (Még a repülőgépen is, amely hozta őket Uruguayba, bilincs volt rajtuk, szemeik bekötve – írta az El Pais.) A forgatókönyv szerint hamarosan érkezhetnek a hozzátartozóik, akik ugyancsak komoly támogatást jelentenek majd visszailleszkedésükhöz a normális életbe. Megemlítette, hogy már érkezett munkaajánlat is a szakszervezeti központhoz, miután a sajtó megírta, hogy a volt foglyok között vannak egykori földművesek, van, aki az építőiparban, illetve étteremben dolgozott szakácsként.
A jövőre leköszönő uruguayi elnök, Jose „Pepe" Mujica, aki baloldali gerillaként több mint egy évtizedet ült a diktatúra börtönében a múlt század második felében, még a guantánamóiak érkezését megelőzően azt nyilatkozta: minthogy menekültekként fogadják be őket, szabadon dönthetnek sorsukról, el is hagyhatják az országot. Mint közölte, nem fogadta el Barack Obama elnöknek azt a feltételét, hogy a foglyoknak két évig Uruguayban kell maradniuk. Washingtonban ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre a külügyminisztérium szóvivője, Jen Psaki viszont azt állította, hogy „garanciák soráról" állapodtak meg Montevideóval, nem kíván ennek részleteibe belemenni. Ugyancsak nyomatékosította, hogy az előzetes megbeszéléseken érintették azt a témakört, hogy milyen veszélyek merülhetnek fel a fogadó ország biztonságát illetően, illetve milyen intézkedésekkel lehet ezeket a veszélyeket elhárítani, lett légyen szó terrorizmussal gyanúsított személyekről.
Kétségtelen, hogy a 3,3 milliós Uruguay lakosságának egy része nem örül a fejleménynek. A helyi izraelita közösség vezetője, Israel Buszkaniec nyilatkozatában nem vonta kétségbe, hogy a kormány joga befogadni a menekülteket, ám mégis csak figyelembe kell venni, hogy olyan személyekről van szó, akik terrorista akciók végrehajtására kaptak kiképzést. Szerinte veszélyt jelent, hogy Latin-Amerika számos országában mozognak gyakorlatilag ellenőrzés és korlátozás nélkül bizonyos radikális iszlamista szervezetek, amelyek most megpróbálhatnak kapcsolatba lépni a Guantánamóról érkezettekkel. A hatok esete eltérő a szíriai menekültekétől, akiket Uruguay befogadott és várhatóan februárban újabb csoportjuk is érkezik, ám ezek nem jelentenek veszélyt az ország biztonságára.
Barack Obama amerikai elnök 2009-ben, első hivatali idejének megkezdésekor ígéretet tett a guantánamói létesítmény felszámolására, de ezt eddig nem tudta teljesíteni, részben az Egyesült Államok kongresszusának ellenállása miatt. Ez utóbbi döntése értelmében az egykori gyanúsítottak továbbra sem utazhatnak az Egyesült Államokba. Idén 19 foglyot engedtek szabadon Guantánamóról, és szállítottak a világ valamelyik országába rehabilitációra. A kubai haditengerészeti támaszponton található létesítményben még 136 foglyot őriznek. Mint az Efe hírügynökség emlékeztet, közülük 67 esetében már döntés született, hogy távozhatnak más országba. További 59 sorsa még felülvizsgálat alatt van, mindössze tízen vannak, akiket konkrét bűncselekménnyel megvádoltak, vagy már elítéltek, s töltik büntetésüket. Uruguay döntését követően a brazil külügyminisztérium a napokban jelentette be, hogy nem tanulmányozza a guantánamói foglyok befogadását. Chile is hasonlóan nyilatkozott. Az Egyesült Államok megkereste Kolumbiát is, de onnan még nem hangzott el hivatalos válasz.