Berlusconi: Lovagból Tábornok
– Hogyan csinálja? – keresik Itáliában is az építkezési és média- vállalkozóból 15 évvel ezelőtt politikussá vedlett Berlusconi sikersorozatának titkát. Sem az érdekütközés, sem az ügyészi vizsgálatok, a korrupciós és adócsalási vádak, sem a személyét külföldön is nevetségessé tevő félreszólások, sem hajbeültetése nem fékezte Itália milliárdos kormányfőjének karrierjét, amely éppen a péntektől vasárnapig tartó új párt alapításával ível egyre feljebb.
A március 22-én sorait bontott AN egyesül a Berlusconi vezette Szabadság Népével (PdL), ugyanerre a névre keresztelve a mindenkori legnagyobb olasz pártot, melyhez egyedül a negyven évig kormányzó kereszténydemokraták (DC) hasonlíthatók.
Ezzel teszi fel a koronát Berlusconi az általa semmiből teremtett és gyarapított jobbközépre, az új nagy párttal biztosítja politikai jövőjét, amivel „a következő tíz évre is a miénk az olaszok többségének támogatása” – jelentette ki lapunk tudósítójával találkozva Gianfranco Fini, aki szerint az AN és a Hajrá Olaszországból (FI) lett PdL 15 éves, örömmel és fájdalommal teli szövetsége most egyedülálló lehetőséget hoz létre. Ekkora erő esetében a „a napról napra való politizálást hosszú távú stratégia váltja fel”.
A cél valóban a 40 százalék feletti támogatottság megszerzése már a júniusi európai választásokon, bár az olasz pártegyesítési tapasztalat éppen az ellenkezőjét mutatja. A 2007-ben Demokrata Párt (PD) névvel fuzionált olasz balközép nem több, kevesebb voksot kapott mint az szövetséget alkotó korábbi pártok. Ráadásul eddig másképpen harcoló két hadsereg tábornokává lép elő a Lovag: a közös szlogen a „nép” és a „szabadság” lesz, ahogyan a sajtótól már kiszivárogtatott negyvenoldalas, hétvégi Berlusconi-beszédben látható.
„Miért sikeres politikus Berlusconi? Egyszerű a válasz a látszólag komplikált kérdésre: azért, mivel az olasz többségének érzéseit képviseli” – magyarázta Fini, hangsúlyozva, hogy Berlusconi egyelőre a PdL vezére. Ő viszonozta is az udvariasságot: „ Fini jól politizál... nem tartom magam halhatatlannak... remélem olyan politikai utód követ, aki mellett végre nyugdíjba mehetek”.
Valójában az új párttal Berlusconi elindíthatja az őt az államfői székbe ültető alkotmányos reformot, Fini pedig végleg megszabadulhat szélsőjobbos múltjától: „Nem tagadom, 15 évvel ezelőtt Mussolinit tartottam az évszázad legnagyobb államférfijának, azóta megváltoztattam nézeteimet.” – árulta el a politikus.
Űrbéli lény, az olasz politika cyborgja, mint Oscar Pistorius az atlétikában – kommentálta Berlusconi töretlen sikerű pályafutását az író Umberto Eco, miközben az Il Riformista, PD-hez közeli napilap neki ítélte az év politikusa címet. Olaszország még keresi a titkot: a napokban jelenik meg „Silvio Berlusconi fenomenológiája” és már olvasható „A főnök teste” című könyv, mely a tömegkommunikációs zseninek tartott miniszterelnök testbeszédét elemzi.
Egy sápadtarcú miniszterelnök. Silvio Berlusconinak sikerült ismét Barack Obama amerikai elnök bőrszínén élcelődnie. A miniszterelnök, aki csütörtökön a Nápoly melletti Acerrában avatott fel egy hulladékégetőt, újságíróknak arra a kérdésére, hogy miért van nagyobb hatása Obama válságkezeléssel kapcsolatos kijelentéseinek, mint az ő szavainak, holott szinte ugyanazok az elképzeléseik, így válaszolt: „Sápadtabb vagyok, mint ő, mert már régóta nem napoztam. Ő szebb, fiatalabb és magasabb”. (Az olasz "pallido" szó halványt is jelent, átvitt értelemben is). Az alacsony termetű médiacézár-politikus imázsának amúgy előszeretettel hangsúlyozott része a napbarnított megjelenés. Berlusconi már tavaly novemberben is megütközést váltott ki otthon és a nemzetközi médiában egyaránt, amikor néhány nappal az amerikai elnökválasztás után moszkvai látogatása során Obamát, az Egyesült Államok első afroamerikai elnökét így jellemezte: „szép, fiatal és napbarnított is”. Az olasz kormányfő később kijelentését „szeretetteljes tréfálkozásnak” nevezte, a kiszólása miatt fanyalgókat pedig olyan „ostobáknak”, akiknek nincsen humorérzékük. (MTI)
