Demonstráció üres kolumnákkal

sajtó Észtország

A vezető észt lapokat olvasók a minap üres oldalakkal találták magukat szemben, az újságok így „illusztrálták”, hogyan festenek majd kiadványaik a sajtóforrások védelméről szóló törvénytervezet elfogadása után. A balti ország hat legnagyobb példányszámú napilapja – a Postimees, az Äripäev, az Eesti Päevaleht, az Õhtuleht, az Eeski Ekspress és a Maaleht – a sajtóforrások védelméről szóló törvénytervezet ellen demonstrált.

Az észt igazságügyi tárca javaslata értelmében az újságíróknak többé nem áll majd jogukban megvédeni informátorukat, és szükség esetén a hivatalos szervek forrásuk kiadására kötelezhetnék őket. A törvényre az oknyomozó újságírás halálos ítéleteként tekintenek az észt sajtó munkatársai. Ki merne kényes ügyekről beszélni, ha az újságírók többé nem tudják garantálni az anonimitást? Ezzel szemben Rein Lang igazságügy miniszter egy komoly joghézag pótlásaként értékeli az áprilisban a parlament elé kerülő javaslatot.

Az észt sajtó képviselői szerint a források védelmét etikai kérdésnek tekintik. Bár ők is elképzelhetőnek tartanak olyan helyzetet, amikor informátoruk megnevezése fontos lehet a hivatalos szervek felé: például ha emberéletek forognak kockán. De még ilyenkor is csak akkor fednék fel forrásaikat, ha azzal megakadályozható lenne a bűncselekmény.

Észtország eddig előkelő helyen állt a sajtószabadság mértékét mutató rangsorokban: a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű nemzetközi újságíró szervezet listáján hatodik, míg a Freedom House összesítésében a 14. helyet kapta. A helyzeten várhatóan ront majd a sajtóforrások védelméről szóló törvény, ennek értelmében az állami szervekkel való együttműködést megtagadó újságíróra akár börtönbüntetés is kiszabható lenne.

A balti országban már eddig is több, a sajtó tevékenységét korlátozó törvény létezett. A televíziós csatornák például bírósági felszólításra kötelezhetőek forrásaik feltárására. A személyes adatok védelméről szóló törvény pedig megtiltja a kényes információk nyilvánosságra hozatalát.

Az észt újságíróknál optimistábban ítéli meg a helyzetet Alekszej Szimonov. Az orosz Nyilvánosság Védelméért Alapítvány elnöke a gazeta.ru internetes lapnak azt mondta: a balti szomszédnál legalább még létezik nyilvánosság, szemben Oroszországgal ahol Szimonov szerint a hatalom minden információt gyakorlatilag államtitokká nyilvánít. Az észt újságírók szabadsága elleni hadjárat annak jelenként értékelhető, hogy az észt sajtó munkatársaihoz informátoraikon keresztül még eljutnak olyan anyagok, amiket a hatalomnak érdekében állhat eltitkolni.

Az észt parlament épülete Tallinban

A kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy 52 év polgárháború után békét kötött egymással a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) és a kormány. Az oslói döntés óriási gesztus: a kolumbiaiak múlt vasárnap a megállapodást népszavazáson utasították el, aminek eredményeképp kiújulhatnak a harcok.

Rogán Antal egy klubba helikopterezte magát Trumppal és Berlusconival

Nem Rogán Antal az első politikus, aki helikopteres röpködése kapcsán keveredik botrányba. A forgószárnyas jármű jó mulatság, csak drága. Ez a két tulajdonsága teszi különösen alkalmassá a döntéshozók korrumpálására: szeretnek rajta utazni, csak a fizetésükből nem engedhetik meg maguknak. Alább összegyűjtöttünk néhányat az elmúlt években a politikusok helikopterhasználatából kirobbant ügyekből.