Szokatlan optimizmussal tekint az orosz fél a pénteken kezdődő brüsszeli EU–orosz csúcs elé, amely szerinte áttörést hozhat a két fél közötti vízummentesség kérdésében. Moszkva régóta szorgalmazza a vízumkényszer eltörlését, ám Brüsszel konkrét időpontok nélkül, elvi lehetőségként tekint a beutazások kölcsönös egyszerűsítésére. – Döntő momentum lesz Vlagyimir Putyin találkozója az (uniós) trojkával, amelynek az orosz elnök neki fogja szegezni a kérdést: gyerekek, akkor most előrelépünk, vagy sem – adta meg találkozó várható hangulatát az orosz külügyminisztérium különleges megbízottja november végén. Anvar Azimov szavait csak megerősítették az újabb nyilatkozatok, amelyek szerint a mostani találkozó nyomán megkezdődik a vízummentesség konkrét menetrendjének kidolgozása, amely alapján a felek a jövő év végére készen állnának ennek életbe léptetésére.

Moszkva

– Októberben már járt Oroszországban egy EU-s szakbizottság, amely az orosz útlevelek kiadási menetét vizsgálta. Később hasonló orosz küldöttség megy az EU-ba – idézte a Ria Novosztyi hírügynökség Vlagyimir Csizsovot. Oroszország az EU-hoz akkreditált nagykövete ugyanakkor egy nappal korábban azt is közölte, hogy Moszkva nem tervezi kereskedelmi kapcsolatainak liberalizálását az EU-val, ami viszont arra utal, hogy a találkozó nem tesz pontot egy másik – a vízummentesség elérésétől aligha elválasztható – vita végére. Nevezetesen arra: Oroszország annak ellenére, hogy 19 év tárgyalási maraton után belépett a Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO), a gyakorlatban még mindig protekcionális politikát folytat. – Moszkva lényegében épp az ellenkezőjét teszi, mint amit a belépéssel vállalt – fakadt ki a hónap elején az EU kereskedelmi biztosa, arra utalva, hogy különböző – környezetvédelmi, egészségügyi – szabályozás címén Oroszország saját piacán továbbra is nehezíti a külföldi versenytársak helyzetét. Karel de Gucht szerint vagy pozitív változás lesz heteken belül, vagy a WTO-hoz fordul Brüsszel képviseletében. – Hosszú volt a tárgyalás, több fájó engedményt tettünk, idő kell ennek feldolgozáshoz – reagált a biztos szavaira Csizsov.

Oroszország számára az EU megkerülhetetlen partner – ez az alapvető felvevőpiaca az orosz energiaexportnak –, ám az elmúlt években érdeklődésében súlyponteltolódás érzékelhető: mind nagyobb lendületet vesz a volt szovjet tagköztársaságok egy részének gazdasági, védelmi-politikai integrációja. Ennek egyik eleme az orosz-belarusz-kazah vámszövetség (TSZ), amelyben Moszkva szívesen látná Ukrajnát is. Kijev azonban az EU-val kötendő társulási szerződés miatt ingadozik. Olyannyira, hogy a héten váratlanul elmaradt Viktor Janukovics moszkvai útja is. Az orosz sajtó szerint az ukrán elnök azután mondta le a látogatást, hogy telefonon beszélt az EU-bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval. – Oroszország senkit sem kényszerít a vámszövetségbe – jelentette ki ugyanakkor Csizsov, megjegyezve, hogy ezzel együtt az EU-nak sem lehet kifogása az eurázsiai integrációs folyamatok alakulásával szemben.

Szerdán Moszkvában tárgyalt a TSZ, majd aznap a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) tagjai is. Az Oroszország mellett Belaruszt, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tadzsikisztánt és Örményországot tömörítő szervezet a találkozón kollektív haderő létrehozásáról döntött. (Ez egy szervezetbe tömöríti az ODKB korábban létrehozott közös egységeit, a gyors reagálású haderőtől a katasztrófaelhárítókig.)

Emberjogi kifogások

Moszkva szerint a Nyugat rossz szemmel nézi a posztszovjet integrációt, aminek előrehaladtával erősödnek az európai kifogások Oroszország emberi jogi helyzetével kapcsolatban. Ezt jelezte az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének októberben elfogadott határozata, amely minden korábbinál jobban kritizálta Vlagyimir Putyint a demokratikus szabadságjogok megnyirbálásában. A kérdés az amerikai törvényhozás által megszavazott Magnyitszkij-lista kapcsán erősödött fel, amely nyomán Washington olyan ügyészektől, orvosoktól tagadná meg az amerikai vízumot, akik érintettek lehetnek a 2008-ban előzetes letartóztatásba helyezett Szergej Magynitszkij halálában. (A könyvvizsgáló korrupciós visszaéléssel vádolta az orosz ügyészséget.) Az EU ugyanakkor jelezte: nem készül hasonló szankciókra Moszkvával szemben.

Putyin: Demokrata vagyok

Az elnöki székbe visszatért Vlagyimir Putyin négy év szünet után ismét maratoni sajtókonferenciát tartott az év végeztével. A négy és fél órás rendezvényen az elnök a gazdasági sikerekről számolt be (3,7 százalékos GDP-növekedés, 5 százalékos munkanélküliség, 164 milliárd dolláros kereskedelmi aktívum, 527 milliárd dollárig növekedő dollártartalék), majd újságírók kérdéseire válaszolt. Üdvözölte a moszkvai bíróság döntését, amely nyomán Mihail Hodorkovszkij 2016 helyett két év múlva szabadulhat, támogatta a Magnyitszkij-listára adott orosz választ, amely megtiltaná az orosz árvák örökbe adását amerikai szülőknek, és visszautasította a vádat, hogy autoriter vezető volna. – Ha jobbnak találtam volna a totalitárius rendszert, egyszerűen alkotmányt módosítottam volna – érvelt Putyin, hozzátéve, hogy ezt könnyű lett volna elérnie pártja kétharmados többsége birtokában.