Családi történet

A hatnapos háborút követő Izrael-ellenes dobverés 1967-ben Magyarországon nem szélesedett antiszemita kampánnyá. Éppen akkor talán az igény sem volt meg rá, hiába fejtegették szakértők és újságírók, hogy micsoda átokverte reakciós eszme a cionizmus. Kőszeg Ferenc

Nagy-Britannia az Izrael- és zsidóellenesség melegágya?

Izrael londoni nagykövete szerint Nagy-Britannia "a radikális Izrael-ellenes nézetek melegágyává" vált. Külnösen igaz ez a brit egyetemeken, ahol a gyűlölet légkörét szítják: Izraelre a gonosz szerepét osztják, miközben "féligazságokat és hazugságokat terjesztenek igazságként".

A megegyezés hiánya: véres háború

Nem én kezdtem, hanem te - valahogy így vitatkoznak, azaz inkább veszekednek egymással ballibek, és alig lehet olvasni egy-két objektív írást, például olyat, amilyet Vári György írt (Ki, ha ők sem?, január 26.

'Richtert Gedeont is a Dunába lőtték, tudtátok?'

Ismeretlenek disznólábakat tettek a pesti rakparton található holokauszt-emlékmű cipőibe. A kegyeletsértés ellen szerdán és csütörtökön is tiltakoztak. Egy kalmopyrines dobozra valaki azt írta: "In memoriam Richter Gedeon, a Kalmopyrin feltalálója, őt is a Dunába lőtték, tudtátok?"

A házasság mint nemzetbiztonsági fenyegetés

Egyiptomban az egyik bíróság felszólította a belügyminisztériumot, hogy vonják meg egy egyiptomitól az állampolgárságot, mert az izraeli nőt vett feleségül.

 

UNESCO: Egyiptom a "zsidó lobbit" okolja a kudarcért

Az egyiptomi sajtó és értelmiségiek szerdán kirohanást intéztek a "zsidó lobbi" és a "civilizációk összeütközése" ellen azután, hogy az antiszemita kijelentései miatt vitatott Fárúk Hoszni egyiptomi kulturális minisztert nem választották meg az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) főigazgatójának.

Maga Hoszni az UNESCO párizsi székhelyéről Kairóba hazatérve repülőtéri nyilatkozatában azzal magyarázta kudarcát, hogy az  intézmény "átpolitizálódott". "Az összes újság az egyiptomi jelölt  ellen fordult és nagy volt a cionista nyomás. Léteznek zsidó  csoportok a világban, amelyeknek nagyon nagy befolyása volt e  kérdésben" - hangoztatta Hoszni.

Irina Bokova az UNESCO új főigazgatója
Bulgaria's former foreign minister Irina Gueorguieva Bokova smiles after being designated the candidate for the post of Director-General of UNESCO at their headquarters in Paris September 22,2009. REUTERS/Charles Platiau (FRANCE POLITICS HEADSHOT)

Az egyiptomi miniszter egyúttal azzal vádolta az Egyesült  Államok UNESCO-nagykövetét, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel  az ő győzelme ellen tevékenykedett.
Az al-Ahram című kormánylap "a franciaországi zsidó  értelmiségiek méltatlan támadásainak", valamint "az amerikai  UNESCO-nagykövet, az európai és amerikai cionista média"  aknamunkájának tulajdonította a kudarcot.

Hasonlóan kommentálta a választást az ellenzéki sajtó is, így az  al-Ahrar című napilap, amely elítélte "az amerikai kormányzat zsidó  nyomásra folytatott kíméletlen kampányát". Az al-Maszri al-Jóm című  független lap szerint az UNESCO vezetői tisztségéért folytatott  küzdelmet a nyugati és a fejlődő országok közötti "civilizációs  összeütközés" határozta meg.

Kedden Irina Bokovát, Bulgária párizsi nagykövetét választották  meg az UNESCO új főigazgatójának. Bokova a sokáig legesélyesebbnek  tartott Fárúk Hosznit az ötödik fordulóban győzte le.

Az egyiptomi kormányzat, amely teljes mellszélességgel kiállt a  kulturális tárcát 22 éve vezető Hoszni jelöltsége mellett,  diszkréten reagált a választásra, szabad utat engedve a sajtó és az  értelmiségek állásfoglalásainak. Naszir Kamel, Egyiptom párizsi  nagykövete nem volt hajlandó fejtegetni a kudarc okait. "A  legfontosabb a civilizációk közötti párbeszéd, kapcsolatteremtés a  mi kulturális irányvonalunk és azoké között, akik nem akarták, hogy  ő legyen a főigazgató" - jelentette ki egy interjúban.

Fárúk Hoszni 2008-ban tett kijelentésével, miszerint "saját maga  éget el minden Egyiptomban talált izraeli könyvet" és más hasonló  állásfoglalásaival váltotta ki zsidó értelmiségiek heves  ellenkezését, így többek között Elie Wiesel Nobel-békedíjas íróét és  Bernard-Henri Lévy francia filozófus-íróét, aki az RTL rádióban "az  erkölcsnek a reálpolitika felett aratott győzelmeként" értékelte a  választás eredményét szerdán.

Hoszni bocsánatot kért kijelentéseiért, és tagadta, hogy  antiszemita lenne, de nem sikerült megállítani az egyre növekvő  külföldi ellenszenvet. Jelöltsége, amely a páratlan egyiptomi  kulturális gazdagságot és országának az arab világban elfoglalt  mérsékelt álláspontját volt hivatott hangsúlyozni, az  antiszemitizmusról és a cenzúráról folyó vitákba torkollott.

Egyiptomi értelmiségiek körében már a kudarc másnapján  hallatszottak a "cionista mozgalmat" ostorozó hangok, mások azt  bírálták, hogy a nyugatiak kevéssé becsülik a déli országokat. "Most  első ízben politikai volt a választás" - jelentette ki Mohammed  Szalmávi, az egyiptomi írószövetség elnöke.

Az antiszemitizmus ellen küzdő Simon Wiesenthal Központ a józan  ész győzelmének nevezte a bolgár jelölt megválasztását. Bokova  győzelme "a józan ész, a nyitottság légkörének győzelme a félelem  légköre felett" - jelentette ki Párizsban Shimon Samuels, a központ  nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója.

Egyiptom volt az első arab ország, amely békeszerződést írt alá  Izraellel 1979-ben, és jelentős közvetítői szerepet tölt be az  izraeli-arab béketárgyalásokban. Izrael egyébként nem vett részt a Hoszni elleni kampányban.

Top cikkek
A NOL kiadója a Népszabadság zrt. © Minden jog fenntartva.