UNESCO: Egyiptom a "zsidó lobbit" okolja a kudarcért
Maga Hoszni az UNESCO párizsi székhelyéről Kairóba hazatérve repülőtéri nyilatkozatában azzal magyarázta kudarcát, hogy az intézmény "átpolitizálódott". "Az összes újság az egyiptomi jelölt ellen fordult és nagy volt a cionista nyomás. Léteznek zsidó csoportok a világban, amelyeknek nagyon nagy befolyása volt e kérdésben" - hangoztatta Hoszni.
Az egyiptomi miniszter egyúttal azzal vádolta az Egyesült Államok UNESCO-nagykövetét, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel az ő győzelme ellen tevékenykedett.
Az al-Ahram című kormánylap "a franciaországi zsidó értelmiségiek méltatlan támadásainak", valamint "az amerikai UNESCO-nagykövet, az európai és amerikai cionista média" aknamunkájának tulajdonította a kudarcot.
Hasonlóan kommentálta a választást az ellenzéki sajtó is, így az al-Ahrar című napilap, amely elítélte "az amerikai kormányzat zsidó nyomásra folytatott kíméletlen kampányát". Az al-Maszri al-Jóm című független lap szerint az UNESCO vezetői tisztségéért folytatott küzdelmet a nyugati és a fejlődő országok közötti "civilizációs összeütközés" határozta meg.
Kedden Irina Bokovát, Bulgária párizsi nagykövetét választották meg az UNESCO új főigazgatójának. Bokova a sokáig legesélyesebbnek tartott Fárúk Hosznit az ötödik fordulóban győzte le.
Az egyiptomi kormányzat, amely teljes mellszélességgel kiállt a kulturális tárcát 22 éve vezető Hoszni jelöltsége mellett, diszkréten reagált a választásra, szabad utat engedve a sajtó és az értelmiségek állásfoglalásainak. Naszir Kamel, Egyiptom párizsi nagykövete nem volt hajlandó fejtegetni a kudarc okait. "A legfontosabb a civilizációk közötti párbeszéd, kapcsolatteremtés a mi kulturális irányvonalunk és azoké között, akik nem akarták, hogy ő legyen a főigazgató" - jelentette ki egy interjúban.
Fárúk Hoszni 2008-ban tett kijelentésével, miszerint "saját maga éget el minden Egyiptomban talált izraeli könyvet" és más hasonló állásfoglalásaival váltotta ki zsidó értelmiségiek heves ellenkezését, így többek között Elie Wiesel Nobel-békedíjas íróét és Bernard-Henri Lévy francia filozófus-íróét, aki az RTL rádióban "az erkölcsnek a reálpolitika felett aratott győzelmeként" értékelte a választás eredményét szerdán.
Hoszni bocsánatot kért kijelentéseiért, és tagadta, hogy antiszemita lenne, de nem sikerült megállítani az egyre növekvő külföldi ellenszenvet. Jelöltsége, amely a páratlan egyiptomi kulturális gazdagságot és országának az arab világban elfoglalt mérsékelt álláspontját volt hivatott hangsúlyozni, az antiszemitizmusról és a cenzúráról folyó vitákba torkollott.
Egyiptomi értelmiségiek körében már a kudarc másnapján hallatszottak a "cionista mozgalmat" ostorozó hangok, mások azt bírálták, hogy a nyugatiak kevéssé becsülik a déli országokat. "Most első ízben politikai volt a választás" - jelentette ki Mohammed Szalmávi, az egyiptomi írószövetség elnöke.
Az antiszemitizmus ellen küzdő Simon Wiesenthal Központ a józan ész győzelmének nevezte a bolgár jelölt megválasztását. Bokova győzelme "a józan ész, a nyitottság légkörének győzelme a félelem légköre felett" - jelentette ki Párizsban Shimon Samuels, a központ nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója.
Egyiptom volt az első arab ország, amely békeszerződést írt alá Izraellel 1979-ben, és jelentős közvetítői szerepet tölt be az izraeli-arab béketárgyalásokban. Izrael egyébként nem vett részt a Hoszni elleni kampányban.
