Elkészült a londoni Miniszterelnöki Hivatal által megrendelt jelentés a 2011 augusztusában, Londonban kitört zavargások elemzéséről. A National Centre for Social Research kétszáz fiatalt kérdezett meg a történtekkel kapcsolatban, akik közül ötvenen közvetlen tapasztalatokkal is rendelkeztek, azaz kivették részüket a Londonon kívül Manchesterben és Birminghamben is pusztító zavargásokban.

Looters carry boxes out of a home cinema shop in central Birmingham, central England August 9, 2011. Thousands of policemen prepared to deploy on London's streets on Tuesday night to head off rioters and looters who have rampaged through parts of the British capital virtually unchecked for the past three nights. REUTERS/Darren Staples (BRITAIN - Tags: CIVIL UNREST CRIME LAW POLITICS IMAGES OF THE DAY)

A felmérésből kiderül, hogy a fiatalok többsége épp iskolai szünetét töltötte és egyszerűen nem volt más dolga, vagy csak egy jó bulinak tekintette a zavargásokat. Többségük élvezte a törés-zúzással, rablással, fosztogatással járó izgalmakat, de jelentős szerepet játszott szabad rablás is, melynek szellemében a szegényebb, vagy munkanélküli fiatalok máskülönben megfizethetetlen árucikkekkel örvendeztette meg magát.

Volt azonban a randalírozóknak egy másik csoportja is, akiknek már korábban is meggyűlt a bajuk a hatóságokkal és elsősorban törleszteni akartak. A vallomásokból kiderült az is, hogy a legtöbb fiatal szemében visszatetszést keltettek a parlamenti képviselők költségelszámolási csalásai, illetve a bankárok pénzsóvársága saját helyzetükkel összehasonlítva. Különösen a fekete fiatalemberek panaszkodtak a kérdezőbiztosoknak arra, hogy a rendőrség semmilyen megbecsülést sem mutatott irányukba és aránytalanul gyakran igazoltatta őket.

A vizsgálat megerősítette azt a - már az arab tavasz forradalmainál is megfigyelt tényt - hogy a BlackBerry Messenger szolgáltatás, illetve a Facebook és Twitter lendületet adtak a spontán szervezkedésnek. A megmozduláshoz csatlakozókat a híradások is felbátorították, hiszen különösen a kezdeti időszakban jól látszott a rendőrség számbeli hátránya és a kirendelt erők bizonytalansága.

A The Times napilap úgy értékeli az összefoglalót, hogy az nem igazolja a munka- és nyugdíjügyi miniszter, Iain Duncan Smith elméletét, mely szerint szervezett bandák voltak felelősek a történtekért. A társadalomkutatók az opportunizmusban, a boldogtalanságban és abban a tévhitben látják az okokat, hogy a kicsapongásokat és bűncselekményeket meg lehet úszni.