Ukránként fekszenek, magyarként kelnek?
Cikkében a kárpátaljai orgánum beszámolt arról, hogy hétfőn a Fidesz a parlament elé terjesztette a külhoni magyarok kettős állampolgárságáról szóló törvény tervezetét, amely szerint a Magyarország határain kívül élő magyarok három hónapon belül magyar állampolgárságot kaphatnak anélkül, hogy állandó lakhellyel rendelkeznének az országban. Az írás a majdani törvény feltételei között említette, hogy magyar állampolgárságot kaphat minden olyan, Magyarországon kívül élő személy, meglévő állampolgárságától függetlenül, aki alapfokú magyar nyelvtudással rendelkezik, és okmánnyal tudja bizonyítani felmenői magyar állampolgárságát vagy magyar származását.
A híroldal emlékeztetett arra, hogy a Fideszen belül még nem zárult le a vita arról, hogy kapjanak-e szavazati jogot a kettős állampolgárok a magyar parlamenti választásokon. A cikk szerzője rámutatott, hogy miközben a párt mérsékelt szárnya ellenzi a szavazati jog megadását a kettős állampolgárságú magyaroknak, addig Semjén Zsolt leendő miniszterelnök-helyettes szerint szó sem lehet „két kategóriájú" állampolgárságról, vagyis minden magyar állampolgárnak egyenlő jogokat kell biztosítani, beleértve a választójogot is.
A hírportál ismertette a magyar kettős állampolgársággal kapcsolatos szlovák reakciókat, majd annak esetleges kárpátaljai kihatásaira utalva megállapította: érdekes, hogy egykor Podkarpatszka Rusz (Kárpátalja) lakói ruszinokként hajtották álomra a fejüket, és 1946. január 23-án "ukránokként" ébredtek, holnap pedig minden alapot biztosítanak számukra, hogy "magyaroknak", mégpedig "törvényesített" magyaroknak érezzék magukat. Kárpátalja esetében az őslakosok minden felmenőjének volt magyar állampolgársága - emlékeztet a cikk, hozzátéve, hogy a kettős állampolgárok számának növekedése azzal járhat, hogy a másik állam beavatkozik Ukrajna belügyeibe saját állampolgárainak a védelme ürügyén. "Márpedig van kitől és mitől védeni őket..." - zárja írását az ungvári hírportál.