Az ukrán hírközlő eszközök nagy teret szentelnek az ajkai timföldgyár területén hétfőn bekövetkezett környezeti katasztrófa következményeinek. A kijevi TSN tévécsatorna kedd esti hírműsorában egyenesen azt állította, hogy Kárpátalját is veszélyeztetheti a zagytározóból kikerült vörösiszap, ha bekerül a Tiszába. A riportban megszólaltatott vegyész szakértő a vörösiszap jelentette veszély ismertetése során elmondta, hogy amennyiben a káros anyag eléri a Tiszát, akkor a folyó mellett található Csap, sőt Munkács lakosságát is ki kell telepíteni.

A hírt országszerte sok internetes hírportál átvette, és közülük több úgy tálalja, hogy Ukrajna és Kárpátalja felé közeledik a magyarországi vegyi katasztrófa, s akár városok kiürítésére is sor kerülhet. Igaz, minden híradásban megemlítik az ukrán rendkívüli helyzetek minisztériumának kedden kiadott jelentését, amely szerint a nagy távolság és a földrajzi viszonyok miatt semmilyen veszélyt nem jelent Kárpátaljára nézve a Veszprém megyében történ vegyi katasztrófa. Emlékeztetnek arra is, hogy a tárca operatív csoportot állított fel a magyarországi eset kapcsán, amely készen áll arra, hogy szükség esetén a helyszínen nyújtson segítséget, ha a magyar fél ezt kéri.

A sajtóval ellentétben Grigorij Marcsenko, az ukrán rendkívüli helyzetek minisztériumának osztályvezetője szerint .Ukrajnát nem fenyegeti veszély az ajkai timföldgyárban bekövetkezett iszapömlés nyomán, mert az iszap nem juthat a Tiszába.

„A technológia nem túl kifizetődő”

Oroszországban kedden csupán az interneten és a rádiók és tévék híradásaiban jelentek meg rövid tényhírek a történtekről, de szerdán számos lap és internetes hírportál közölt hosszú írásokat a katasztrófa és a mentés részleteiről, és elemezték a környezeti katasztrófa okozta veszélyeket.

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a BBC orosz honlapja által közölt interjúban kijelentette: Magyarországnak az Európai Unió segítségére van szüksége a katasztrófa következményeinek felszámolásához. A Novije Izvesztyija című lap terjedelmes cikkében részletesen beszámolt az iszapömlésről, s rámutatott: a magyar hatóságok leginkább attól tartanak, hogy az iszap eléri a Dunát, és akkor a katasztrófa Szerbiát, Bulgáriát, Romániát és Ukrajnát is sújtja, és a veszélyes anyagok eljutnak a Fekete-tengerbe. A lap megemlítette, hogy a szomszédos országok már felkínálták segítségüket. A lap kérdésére Valerij Ivanov, a baskortosztáni Szterlitamak városban lévő Kausztik vállalat hasonló problémákkal foglalkozó szakértője ismertette a vörösiszap összetételét és elmondta, hogy manapság az iszapot bevált technológiák segítségével, ipari módszerekkel dolgozzák fel, ami nem túl kifizetődő, de megfelel a környezetvédelem követelményeinek. A szakértő szerint a katasztrófát az okozhatta, hogy a jelek szerint a magyar gyárban egyszerűen nem fordítottak kelő figyelmet egy fontos objektum - a zagytároló - műszaki állapotára és biztonságos voltára.

A Trud című lap emlékeztetett arra, hogy 2009. májusában hasonló eset történt Oroszországban is, csak nem keltett a magyarországi iszapömléshez hasonlóan nagy figyelmet. Akkor a Szverdlovszk megyében lévő Turja folyó vize vált vörösre. Az ügyészségi nyomozás megállapította, hogy a RusAl holding egyik gyárának vörösiszapot szállító csővezetékének két repedéséből származott a szennyezés, de a cég ezt cáfolta azzal, hogy az elszíneződés egy másik gyár által régebben használt területen jelent meg. A Kommerszant című lap szintén terjedelmes írásban számolt be szerdán a történtekről. Idézte a gyár vezetőit, akik azzal nyugtatgatták a lakosokat, hogy a nehéz szennyező anyagok a tároló fenekén maradtak, s csak a könnyebbek folytak ki az iszappal, de szakértőket idézve hozzátette, hogy a katasztrófa következményeinek felszámolása nem egy évet vesz majd igénybe.

A GZT.ru hírportál megemlítette, hogy a helyzetet súlyosbítja az eső, amely ugyan egyrészt lemossa az iszapot az utakról, de másrészt a földekre mossa, ahol egyelőre áll, aztán elszivárog és bekerül a talajvízbe és a felszíni vizekbe, és a Duna felé tart, amelyet szakértői számítások szerint szerdán érhet el. Más vélemények szerint azonban a mérgező anyagok koncentrációja nem olyan nagy, hogy tömeges halpusztulást okozna a Dunán - írta a hírportál. Az orosz sajtóban és az interneten megjelent híradások egybehangzóan kiemelik, hogy a hasonló katasztrófák egyre gyakoribbak, és az ember által a természetben okozott károk egyre jelentősebb negatív hatásokkal vannak az érintett országok gazdaságára és társadalmára. A TPP-Inform hírportál ehhez még hozzátette, hogy a magyarországi katasztrófa is a világ ökológiai helyzetének romlására utal, és sürgősen intézkedni kell, mielőtt még végleg késő lesz.