Ukrajna: ősszel jöhetnek a parlamenti választások
A bírósági döntés várható kimenetelét jelzi, hogy a parlament keddi döntése szerint a szavazatok alapján győztes Viktor Janukovics beiktatására február 25-én sor kerül. A politikai patthelyzetet ez nem is oldja fel a gazdasági nehézségekkel küzdő 47 milliós országban.
– Timosenko már nem az eredmény megváltoztatásáért küzd, hanem azért, hogy választói szemében továbbra is vezető politikus maradjon.– mondta lapunknak Mihail Pogrebenszkij. A kijevi politológus szerint a pozícióharc a bíróság döntése után lezárul és Janukovics hivatalba lép. A helyzetet azonban nehezíti, hogy az új elnök mögött álló Régiók Pártja (PR) kormányalakítási feladata ezzel nem oldódik meg. – Nincs a pártnak megfelelő terve, mivel a többség megszerzéséhez olyan kompromisszumokat kell kötnie, amelyek a gazdaság ellenőrzését teszik lehetetlenné a számára - vélte a politológus, megjegyezve, hogy működő kormánytöbbség hiányában nincs értelme eltávolítani posztjáról a kormányfőt. Erre kedden - a PR több képviselőinek nyilatkozata ellenére – nem is került sor.
– Timosenko az új kormány megalakításáig ügyvivőként maradna a posztján, így a koalíciós tárgyalások befejeztéig nincs értelme a bizalmatlansági indítványnak - jelentette ki a PR külügyminiszteri posztjának várományosa. Leonyid Kozsara azonban hozzátette: a koalícióban bármilyen kombináció elképzelhető, a szövetségre eleve hajlandó kommunista párton (KPU) és a házelnök vezette Litvin Blokkján (BL) át beleértve a távozó elnök, Viktor Juscsenko mögött álló, bár meglehetősen megosztott Mi Ukrajnánk-Népi Önvédelmet (NU-NSZ) és részben akár Julia Timosenko Blokkját (BJUT) is. Kozsara szerint azonban az kizárt, hogy olyan megegyezés szülessen, amelynek eredményeképp Timosenko a posztján maradhatna.
A lehetséges kormányfők között van azonban az elnökválasztáson váratlanul 13 százalékot szerzett Szergej Tigipko, akinek a második forduló előtt Timosenko is felajánlotta a miniszterelnöki posztot. A Nemzeti Bank egykori elnöke azonban nem állt ki egyik jelölt mellett sem, de utalt arra, hogy bármelyik győztessel kész lenne kormányfőként együtt dolgozni, megfelelő feltételekkel.
– Sikertelen tárgyalások esetén rendkívüli parlamenti választások is jöhetnek ősszel - mondta Kozsara, megjegyezve, hogy a PR nem szorgalmazza ezt a forgatókönyvet. Ahogyan a BL és a KPU sem. De nem feltétlenül kedvezne az NU-NSZ-nek és a BJUT-nak sem. – Most patthelyzet van, ami parlamenti választásokhoz is vezethet, de ez nem célunk - jelentette ki a BJUT parlamenti képviselője. Vlagyimir Polohalo szerint azonban ezt csak akkor kerülheti el a PR, ha a BL és a KPU mellett megszerzi a 72 fős NU-NSZ felének támogatását. (A koalíciót jelenleg a BJUT, az NU-NSZ és a BL alkotja.) – Ha sikerül az NU-NSZ több tagját megvenni, akkor lesz koalíció - vélte Polohalo, nem zárva ki, hogy erre a BJUT néhány képviselője is hajlandó lehet. Szervezett formában a BJUT-PR koalíció azonban szerinte valószínűtlen.
Polohalo azonban maga is biztos benne, hogy az államfői poszt sorsa eldőlt, függetlenül a bírósági fellebbezéstől. – A Nyugat sietve gratulált Janukovicsnak, így hiába megalapozottak a panaszaink, a döntés egyértelmű – mondta a politikus utalva arra, hogy a nemzetközi szervezetek alapvetően megfelelőnek minősítették az elnökválasztást.
