Megalakult, szétesett, létre sem jött. Az új ukrán kormánykoalíciót ezekkel a szavakkal fogadják a 450 fős rada különböző frakciói, miután a kedden házelnökké választott Volodimir Litvin bejelentette, hogy pártja, a Litvin Blokkja szövetségre lép az államfő mögött álló Mi Ukrajnánk-Népi Önvédelem (NU-NSZ) és a kormányfő nevét viselő Julia Timosenko Blokkjával (BJUT).

A "hármak koalíciója" megalakulása ellen szól azonban, hogy Litvin megválasztásához az Ukrán Kommunista Párt (KPU) frakciójának szavazatai is kellettek, miután az NU-NSZ jelentős része nem állt ki az új házelnök jelölése mellett.

A legnagyobb frakciót adó Régiók Pártja (PR) szerint hivatalosan meg sem alakult a koalíció. A kelet-ukrajnai oroszajkúak támogatását élvező párt értetlenül fogadta a vele többé-kevésbé szövetséges KPU állásfoglalását, újabb törésvonalat képezve az amúgy is töredezett parlamenti erőtérben, amely lényegében a négy évvel ezelőtti narancsos forradalom óta nem teszi lehetővé stabil kormánytöbbség biztosítását.

Az elméletileg szűk többséghez elegendő narancsos koalíció - a BJUT és az NU-NSZ szövetsége - Viktor Juscsenko elnök és Timosenko ellentétén bukik meg, miután a hat százalék körüli támogatottsággal bíró államfő konkurenciát lát a 2010 elején esedékes elnökválasztáson indulni készülő Timosenkóban, akitől a csökkenő népszerűségű, megosztott NU-NSZ is tart.

A párt beterelésének érdekében Timosenko újra és újra felveti a korábban kibékíthetetlen ellenfélnek tekintett PR-rel való szövetséget, amely egyúttal az alkotmány módosítását, az elnök rovására a kormányfő mozgásterének növelését is biztosítaná, félprezidenciális helyett egyértelműen parlamenti köztársasággá alakítva Ukrajnát. Ugyanakkor a PR és a BJUT valódi koalíciójának kevés az esélye, mivel a pártok és a hozzájuk kötődő üzleti körök - többek között a Viktor Janukovics vezette PR erős emberének tekintett Rinat Ahmetov milliárdos - nem tud megegyezni a miniszteri posztok elosztásáról és az üzleti érdekeltségek kölcsönös biztosításáról. Az egyik legérzékenyebb terület az oroszországi gáz importját és a reexportot lebonyolító közvetítőcégek feletti befolyás kérdése.

A "hármak koalíciójának" megalakulását az NU-NSZ egyelőre tagadja, nem ismerve el a frakcióvezető-helyettes jóváhagyását. (Az EU- és NATO-tagság mellett álló Borisz Taraszjuk 1999-ben Juscsenko, majd 2006-ban Janukovics kormányban is külügyminiszter volt, Timosenko ismét támogatja kinevezését, ám a végső szó az államfőé.) Az NU-NSZ a koalícióra vonatkozó végső válaszát péntekre ígéri.