Az ökölvívó világbajnokból lett ellenzéki politikus szerint azért van szükség harmadik fél bevonására, hogy más is lássa, miként zajlanak az egyeztetések, és rögzítse a megállapodásokat, kötelezettség-vállalásokat. Ashton szerdán Viktor Janukovics államfővel is találkozott, sajtótitkára pedig Brüsszelben megerősítette: ha Kijev kéri, valóban készek a közvetítésre.

Az átmeneti kormány élére is esélyesnek tartott milliárdos független képviselő, Petro Porosenko hangoztatta, hogy Brüsszel anyagi támogatást is hajlandó nyújtani Kijevnek. Stefan Füle bővítési EU-biztos viszont arra utalt, hogy az unió – Oroszországtól eltérően – továbbra is feltételekhez köti a segítséget. Az UNIAN hírügynökség jelentése szerint az Európai Parlament ülésén közölte, hogy „kedvező forgatókönyv” esetén, az IMF-fel és más „nemzetközi szereplőkkel” együttműködve, az EU készen áll a politikai és gazdasági reformok iránti egyértelmű ukrán elkötelezettségen alapuló támogatás növelésére.

Az uniós tisztviselő egyszersmind sürgette, hogy az ellenzék határolódjon el a szélsőségesektől, és teremtsék meg a feltételeket a 2015-ben esedékes elnökválasztás szabad és igazságos lebonyolításához. Klicsko viszont – miután a kijevi parlament szerdán sem tudott megállapodni az ülésszak naptári tervében, így az alkotmányos reform napirendre tűzésében – kijelentette: ha nem sikerül visszaállítani a 2004-es alaptörvényt, akkor az előrehozott államfőválasztás lehet a legrövidebb út a válság megoldásához. Szerinte enyhülne a feszültség, ha őszre kitűznék a voksolást.