Újságok a válságban
„Az újságírók állítólag jobban szeretik a rossz híreket, mint a jókat. Most akkor aztán van minek örülniük” – olvassuk John Gappernek, a Financial Times gazdasági kolumnistájának szarkasztikus cikkét.
A nagy napilapok már évek óta gondokkal küszködnek: az online kiadások elterjedésével és az internet térhódításával jelentősen csökkent a példányszám, a hirdetési bevétel és vele a nyereség. De – mint arról a Metazin is beszámolt –, a helyi hírekre specializálódó média virágzásnak indult. Rupert Murdoch helyi laphálózatba fektetett, a Dow Jones and Co. 2006-ban bejelentette, hogy új üzleti stratégiájában kiemelt szerepet kapnak a helyi médiumok.
A gazdasági válság azonban a helyi lapokat sem kíméli. Gapper szerint december első napjaiban a lapkiadás fekete hetét éltük: az egyebek között a Los Angeles Timest és a Chicago Tribune-t birtokló Tribune lapcsoport elismerte, hogy a csőd szélén áll. A New York Times vezetése bejelentette, hogy a lap adósságának csökkentése érdekében elzálogosítják a székházat. Más lapok is rossz profitkilátásokat közöltek. „Ha így megy tovább, jó, ha az amerikai lapok megérik a jövő hetet” – élcelődött keserűen Gapper szerdán.
A helyi lapok megszűnésével sokat vesztenének az amerikaiak – véli Gapper. Az Egyesült Államok nagyvárosainak napilapjai számos olyan lokális hírről számolnak be, amelyek nemcsak a nemzeti média, de a bloggerek figyelmét is elkerülik. A helyi politikusok és az önkormányzatok visszaéléseit is általában a helyi újságok leplezik le. Az online lapoknak technikai értelmében lenne rá lehetőségük, hogy átvegyék a helyi lapok feladatát, ám mivel állandó forráshiánytól szenvednek, a költséges és időigényes tényfeltáró és oknyomozó írásokra egyáltalán nem képesek.
Gapper mindazonáltal nem gondolja, hogy az amerikai országos közélet számára is nagy veszteség lenne a helyi lapok megszűnése. A fontos hazai és nemzetközi hírekről ezentúl is bárki értesülhet az országos lapok internetes kiadásából.
De mi lesz, ha a néhány legfontosabb lap, például a New York Times is csődbe megy? „Ebben az esetben a bloggereknek kellene Washingtonból és Irakból tudósítaniuk, ami meglehetősen nehézkesen menne – véli Gapper. – Majd csak talál valami megoldást a társadalmi elit, hogy előteremtse a fontos lapok működéshez szükséges összegeket.”
A Washington Post egyik levélírója már meg is találta a megoldást. „Azt javaslom, hogy az újságok kérjenek 15 milliárd dolláros költségvetési támogatást. Hiszen végülis a demokrácia alapvető intézményéről van szó. Hogy miért pont 15 milliárdot? Nem is tudom... Mostanában mindenki legalább ennyit kér” – utalt pénteken Kevin Blythe arra, hogy az amerikai autógyártók 15 milliárdos dollár segélyt kértek az államtól. És ha az autógyártás megér ennyit, akkor a napilapok, a demokratikus nyilvánosság bástyái is megérdemlik a támogatást.
Blythe nem tudhatta, hogy végül az amerikai szenátus az autógyáraknak szánt 15 milliárd dolláros mentőöv tervét sem hagyja jóvá. Ezek után kérdéses, hogy ha a szövetségi állam az amerikai ipar motorját nem segítette ki a bajból, vajon a demokrácia rogyadozó bástyáját hajlandó-e megtámogatni.
