A hat világi jogászból és hat vallásjogászból álló befolyásos testület titkára "a belügyminiszternek továbbított levelében ismertette a tanács végső döntését", amelyben a tanács "kinyilvánítja, hogy helybenhagyja az elnökválasztás hiteles eredményét" - közölte a tv-csatorna.

Az Őrök Tanácsa az után hozta meg határozatát, hogy befejeződött a szavazatok részleges újraszámlálása. A testület javasolta, hogy számolják újra a szavazatok véletlenül kiválasztott tíz százalékát. Az újraszámlálást azután rendelték el, hogy Ahmadinezsád győztessé nyilvánítása után erőszakos tiltakozó megmozdulások robbantak ki Iránban. Az 1979-es iszlám forradalom óta nem voltak ilyen széles körű utcai tüntetések Iránban.

Az állami tv hétfői beszámolója szerint az ország 22 kerületében és tartományában számolták újra a voksokat.

Mir Hoszein Muszavi ellenzéki vezető, vesztes elnökjelölt elutasította ezt a kezdeményezést; továbbra is azt állítja, hogy a voksolás nem volt tisztességes, és követeli, hogy semmisítsék meg az eredményt. A mérsékelt politikus és a június 12-i elnökválasztáson vele együtt alulmaradt másik két jelölt összesen 646 panaszt nyújtottak be a voksoláson tapasztalt szabálytalanságok miatt. Az Őrök Tanácsa azonban közölte, a panaszok zöme nem tekinthető a választójogi szabályok megsértésének, ezért - a tájékoztatás szerint a választási eljárás "aprólékos, beható tanulmányozása" után - elutasította azokat.

A június 12-i elnökválasztás követően kirobbant teheráni zavargásokban hivatalos adatok szerint legkevesebb 17-en vesztették életüket. Az áldozatok egyike Neda Aga-Szoltan fiatal lány, aki a tiltakozás jelképévé vált. Az iráni elnök hétfőn Mahmúd Hasemi Sahrudi ajatolláhhoz, az ország főbírójához írott levelében vizsgálatot követelt a "gyanús haláleset" kiderítésére és a gyilkosság hátterében álló elemek feltárására - írta az IRNA.

Ahmadinezsád a külföldi sajtót azzal vádolta, hogy a lány halálát propagandacélokra használja fel. Azt is állította, hogy az iráni ellenzék és az ország külföldi ellenségei saját politikai céljaikra használják fel az esetet, meghamisítják az iszlám köztársaságról a világban kialakult "valódi és tiszta" képet.

A 26 éves lányt június 20-án ölték meg, amikor Mir Hoszein Muszavi ellenzéki vezető hívei összecsaptak a biztonsági erőkkel és az Forradalmi Gárdához köthető, önkéntesek alkotta Baszidzs milícia embereivel. Az internetre is felkerült az a felvétel, amelyet úgy mutattak be, hogy Neda Aga-Szoltán halálát ábrázolja. A videón, amely világszerte felháborodást váltott ki, egy földön fekvő fiatal lány látható, akinek az arca véres, szeme tágra nyitva.

Diplomáciai pengeváltás Nagy-Britanniával

Az iráni rendőrség még vasárnap szabadon engedett a brit nagykövetség  őrizetbe vett nyolc helyi alkalmazottja közül néhányat. A kirendeltség vasárnap őrizetbe vett helyi munkatársait az elnökválasztás utáni zavargásokban való tevékeny részvétellel vádolják.

Golam Hoszein Mohszeni-Edzsei, a hírszerzési és biztonsági ügyek  minisztere nem közölte, hogy hány embert engedtek el. Megismételte  viszont, hogy Teherán álláspontja szerint a brit nagykövetség  „kulcsszerepet játszott a közelmúltbeli zavargásokban a  tömegtájékoztatási eszközök, valamint személyzete révén”.  Kijelentette, hogy a nagykövetség küldte el alkalmazottjait a  tüntetésekre "információk gyűjtésére és bizonyos eszmék terjesztésére a tüntetők és a társadalom körében”.

David Miliband brit külügyminiszter néhány órával korábban  teljességgel elfogadhatatlan üldözésnek és megfélemlítésnek  minősítette a nagykövetség alkalmazottainak őrizetbe vételét, és követelte azonnali szabadon bocsátásukat.

Gordon Brown brit miniszterelnök kedden jelentette be, hogy  Nagy-Britannia kiutasít két iráni diplomatát, miután Teherán  előzőleg ugyanezt tette két brit diplomatával. A brit nagykövetség  első és másod titkárának - akiket belügyekbe való beavatkozással  vádolt meg a teheráni vezetés - hétfőn kell elhagynia Iránt. Az  iráni külügyminisztérium közölte, hogy Teherán fontolóra veszi a  Nagy-Britanniával fenntartott kapcsolatok alacsonyabb szintre  süllyesztését.

Az iráni hatóságok nemcsak Nagy-Britanniát, hanem más nyugati  országokat, főleg az Egyesült Államokat, Németországot és  Franciaországot is azzal vádolják, hogy szította a zavargásokat,  amelyekkel „bársonyos forradalmat” akart kirobbantani Iránban.