A keresetet – emlékeztet az Associated Press – 2014-ben egyszer már elutasították, Sri Srinivasan fellebbviteli bíró azonban most elvetette a magyar állam érveit, miszerint az 1947-es párizsi békeszerződés rendelkezik a kárpótlásról, és újra az elsőfokú bíróság elé utalta az ügyet. Srinivasan úgy látja, a békeszerződés nem jelenthet immunitást a zsidóság ellen „kimondhatatlan és letagadhatatlan" bűnöket elkövető Magyarország számára a felelősségre vonástól.

Dönteni az ügyben egyébként először arról kell, hogy illetékes-e az amerikai bíróság, vagy előbb Magyarországon kell kimeríteni minden jogorvoslati lehetőséget.

A keresetet eredetileg 14 holokauszt-túlélő nyújtotta be az Egyesült Államokban a magyar kormány és a nemzeti vasúttársaság ellen a zsidók deportálásában való közreműködéséért. Közülük tizenketten élték túl Auschwitzot vagy valamelyik más haláltábort. A 2010-es keresetben ötmillió dollár (átszámítva 1,4 milliárd forint) vagyoni kártérítést követelnek az 1944-es deportálásokért a magyar államtól, a Magyar Államvasutaktól (MÁV) és a Rail Cargo Hungáriától, a MÁV teherfuvarozási cégének jogutódjától – nem számítva a perköltséget, az ügyvédi díjat és a kamatokat.