Újraindítja atomlétesítményeit Észak-Korea – jelentette kedden a KCNA állami hírügynökség az ország atomenergia-ügynökségének a szóvivőjére hivatkozva. A döntés szerint a létesítményeket áram-előállításra és hadi célokra egyaránt használják majd – így azt a jongbjoni atomerőművet is, amelyet 2007 júliusában külföldi segélyért bezártak. Ahogy a bejelentés szól, a létesítmények újraindításásának a célja, hogy „mennyiségileg és minőségileg is fejlessze Észak-Korea nukleáris programját.

Az újraindítandó létesítmények között van a jonbjoni erőmű leállított plutóniumtermelő reaktora és egy másik, az öt megawattos grafitfékezésű reaktor is. Bár Jongbjon hűtőtornyát a külföldi segély fejében lerombolták, a segélyt a leszerelésért projekt végül zátonyra futott, miután az amerikaiak elkezdték gyanítani, hogy Észak-Korea nem árul el minden részletet az atomprogramjáról. Ez a gyanú 2010-ben be is igazolódott, amikor az észak-koreaiak Jongbjonban megmutattak egy urándúsító reaktort egy amerikai kutatónak, Siegfried Heckernek. Hecker akkori beszámolója szerint ebben a reaktorban ezer centrifugával áramot állítanak elő, de könnyedén átalakítható atomfegyverekhez szükséges urán dúsításához. (Miután Észak-Korea idén február 16-án kísérleti atomrobbantást hajtott végre, néhányan megpendítették, hogy ehhez a kísérlethez a rezsim már nem plutóniumot használt – mint 2006-ban és 2009-ben –, hanem uránnal csinálta.)

Szakértők azt mondják, hogy ha újraindítják, Jongbjon évente  hét kilogrammnyi, vagyis egy atombombához kellő plutóniumot tud előállítani. Hecker korábbi vélekedése szerint Észak-Koreának 24-42 kilogrammnyi plutóniuma van, ami 4-8, a Nagaszakira l1945-ben ledobott atombombához hasonló fegyverre elég.

Az atomlétesítmények újraindításáról szóló bejelentés csak a legutóbbi epizód abban az egyelőre diplomácia konfliktusban, amely az észak-koreai kísérleti atomrobbantás után tört ki Phenjan és Szöul, illetve a nyugati hatalmak között. A nukleáris kísérlet után Észak-Korea ellen új szankciókat hozott az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amire – és a félsziget partjainál március óta zajló közös amerikai–dél-koreai hadgyakorlatra – Phenjan fenyegetésekkel, a hatvan éves tűzszünet felmondásával és hadiállapot kihirdetésével válaszolt.