„A tárgyalások szervezés alatt állnak. Japán párbeszédet folytat Kínával" – közölte Szuga a Kyodo hírügynökség beszámolója szerint, hozzátéve, hogy Kína továbbra is „fontos szomszéd” Japán számára.

Sajtóhírek szerint még áprilisban munkamegbeszélésre kerülhet sor magas rangú japán és kínai védelmi vezetők között. A párbeszéd során az esetleges vészhelyzetek esetén használatos kommunikációs csatornák kialakításáról fognak tárgyalni a felek, hogy elkerüljék az összeütközéseket a Kelet-kínai-tenger vitatott vizein.

A két ország közti védelmi párbeszéd tavaly ősszel szakadt meg, miután Tokió államosította a Japánban Szenkaku, Kínában Tiaojü néven ismert kelet-kínai-tengeri szigetcsoport egy részét. A Japán fennhatósága alatt álló területet Kína magáénak tartja, a szigetvita miatt pedig sokéves mélypontra esett a két ország kapcsolata.

Kedden ismét veszélyes helyzet alakult ki a Kelet-kínai-tengeren, amikor nyolc kínai járőrhajó japán nacionalisták halászbárkáival és a japán parti őrség egységével nézett farkasszemet a vitatott vizeken. Az esettel kapcsolatban mindkét ország határsértéssel vádolta a másikat. Abe Sindzó japán kormányfő leszögezte, hogy Tokió kész erőt alkalmazni a további kínai határsértések megakadályozása érdekében.

Kína szeptember óta folyamatosan járőrözik a szigetek környékén. Egy amerikai hírszerzési tiszt korábban azt mondta, hogy a kínaiak a japán parti őrség kifárasztására törekednek folyamatos „zaklatásaikkal". A területet az Egyesült Államok is Japán részének tekinti, s korábban jelezte: egy esetleges kínai partraszállás vagy támadás esetén a két ország közti védelmi szerződés értelmében kész fegyveres erővel Tokió segítéségére sietni.

A Peking és Tokió közti feszültséget fokozta, hogy a napokban három japán miniszter – köztük a kormányfőhelyettes –, valamint 168 parlamenti képviselő tett látogatást a tokiói Jaszukuni-szentélyben, amely 2,5 millió japán háborús halottnak, köztük 14 háborús főbűnösnek állít emléket. 

Kína és Dél-Korea szerint a szentély a japán militarizmus és a két ország lerohanásának és megszállásának szimbóluma, ezért heves tiltakozásuknak adtak hangot a történtekkel kapcsolatban. A szentélyt meglátogató politikusok szerint ezzel szemben az imahelyen az országért életüket áldozó emberek előtt tisztelegtek, ahogy teszik azt számos más, gyarmattartói múlttal rendelkező országban is.