Újra zavargások törtek ki Kijevben, halottak is vannak
Helyi idő szerint este hat, magyar idő szerint öt óráig adott időt az ukrán biztonsági szolgálat és a belügyminisztérium a kormányellenes erőknek arra, hogy véget vessenek a Kijev városközpontjában kedden délelőtt kitört zavargásoknak. Az összecsapásoknak halálos áldozatai is vannak. Leszja Orobec, a Batykivscsina (Haza) ellenzéki párt parlamenti képviselője bejelentette, hogy három tiltakozó életét vesztette, több mint százan pedig megsérültek. Ezt később a hatóságok is megerősítették, a rendőrség pedig közölte, hogy két munkatársa halt meg, az egyiküket nyakon lőtték. Az Interfax-Ukraina jelentése szerint a belvárosi Krescsatik metrómegálló kijáratánál, egy barikádnál két holttest fekszik, a belügyminisztérium pedig vizsgálja, hogy hogyan halt meg egy további áldozat, az a férfi – feltehetőleg a párt gazdasági osztályának egyik munkatársa –, akinek holttestét a vezető kormányerő, a Régiók Pártjának székházában találták meg. Az épületet délelőtt Molotov-koktélokkal támadták meg, majd elfoglalták a tiltakozók, akiket később a rohamrendőrök kiszorítottak onnan. Megszállták a tiltakozók a Tisztek Házát is, amelynek azonnali kiürítését követelte a védelmi minisztérium. Közleménye szerint az épület katonai objektumnak számít, és elfoglalásával „megfelelő reakcióra” provokálják a tárcát.
Ellenzéki közlések szerint a három utcai halálos áldozat közül az egyikkel fejlövés végzett, a másik kettő fejsérülésekbe halt bele. A holttesteket a parlamenthez és a kormányzati negyedhez vezető Hrusevszkij utcába, a Tisztek Házába vitték. Ezzel párhuzamosan a hatóságok arról tettek bejelentést, hogy az összetűzésekben eddig 37 rendőr sérült meg. Kijevben most áll a metró, a fővárosba bevezető utakat lezárták. A Tömegtájékoztatási Intézet (IMI) nevű civil szervezet úgy tudja, hogy a kijevi utcákon ma 15 olyan újságírót vertek meg, aki a zavargásokról készült hírt adni.
A halálos áldozatok száma várhatóan nőni fog. Jurij Lucenko volt belügyminiszter, az ellenzéki tüntetések egyik vezetője azt mondta, hogy csak ő tíz holttestet látott. Este közzétett hivatalos ügyészségi adatok szerint összesen 95 rendőr sebesült meg, akik közül 21-en lőtt sérülést szenvedtek. 23 válságos állapotban, három kómában, egy pedig a klinikai halál állapotában van.
A zavargások akkor törtek ki, amikor több ezer kormányellenes tüntető a parlamenthez akart vonulni, ahol újabb ülésszakra gyűltek össze a képviselők. Az épülettől mintegy száz méterre azonban rendőrségi járművek állták a demonstrálók útját. A tiltakozók egy része kövekkel, Molotov-koktélokkal dobálta meg a rendfenntartókat, több teherautót felgyújtottak, a karhatalmisták pedig füstgránátokkal és gumilövedékekkel válaszoltak, és vízágyút is bevetettek. Az ukrán internetes oldalakon jó néhány videofelvétel mutatja, milyen véres utcai harcok alakultak ki. Egyes képeken a rohamrendőrök verik a tüntetőket, de még több olyan is napvilágot látott, amelyeken a tiltakozók mérsékeltebb képviselői és újságírók akadályozzák meg, hogy a zavargások résztvevői már félholtra botozott rendőröket bántalmazzanak tovább. Az olykor egymásnak is ellentmondó hírek éppen úgy beszámolnak állítólag a háztetőkön lesben álló rendőrségi mesterlövészekről, mint arról, hogy a kormányellenes aktivisták némelyikénél pisztolyt is láttak.
A helyszíni jelentések, amelyek szerint az összecsapásokban a karhatalom oldalán a kormányt támogató aktivisták is részt vettek, arról szólnak, hogy a rendbontókat a kormányellenes demonstrációk központjába, a kijevi Függetlenség terére, a Majdanra szorították vissza a rendőrök, és megkezdték egy barikád lebontását is. Az ellenzék attól tart, hogy a hatalom a Majdan békés tüntetőit is szétkergeti, de vezetői, Arszenyij Jacenyuk, a Batykivscsina politikai tanácsának első embere és Vitalij Klicsko, az ellenzéki UDAR párt elnöke kitartásra szólította fel a téren lévő – sajtóbecslések szerint – mintegy húszezer embert. A Pravij Szektor (Jobbodali Szejktor) nevű szélsőséges szervezet vezetője ugyanakkor korábban egy internetes közösségi oldalon szólított fel mindenkit, akinek lőfegyvere van, hogy gyülekezzen a kormányellenes demonstrációk központjában, a kijevi Függetlenség terén, a Majdanon, és „általános mozgósítást” rendelt el a parlamentben is jelen lévő Szvoboda (Szabadság) nacionalista párt vezetője, Oleh Tyahnibok is. Az UNIAN hírügynökség által idézett rendőrségi jelentés szerint a tiltakozók ismét elfoglalták a kijevi városházát, amelyet néhány nappal ezelőtt ürítettek ki.
A keddre tervezett parlamenti ülés végül nem kezdődött meg, az ellenzéki képviselők ugyanis elfoglalták az elnöki pulpitust, mert nem vették jegyzékbe azt a törvényjavaslatukat, amelynek értelmében visszaállítanák az alaptörvény 2004-ben elfogadott változatának hatályát, mire a kormánypárti honatyák és a kommunista törvényhozók egy része elhagyta az üléstermet. Az ellenzéki tervezetet aztán regisztrálta a parlament hivatala, megvitatása azonban nem kezdődött el.
A hatalommal szembenállók azt követelik, hogy a törvényhozás döntsön a Viktor Janukovics elnök jogkörét korlátozó alkotmánymódosításról, a hatalmi párt képviselői azonban egyelőre csak egy azt előkészítő bizottság létrehozására hajlandóak. Klicsko rendkívüli elnök- és parlamenti választások sürgős kiírását követelte Janukovicstól. A parlamentben kijelentette, hogy ez az egyetlen, „ami lehűtheti a kedélyeket az országban”. Szerinte mielőbb új kormányt kell alakítania a parlamentnek, az ellenzék pedig készen áll a kormányzásra. „Most nem órákról, hanem percekről van szó” – hangoztatta az MTI jelentése szerint a politikus.
Az új zavargások akkor törtek, ki, amikor némi remény mutatkozott arra, hogy újabb szakaszba léphetnek a válság politikai rendezésére tett erőfeszítések. Hétfőn – miután a hatóságok szabadon engedték a tiltakozóakciók eljárás alá vont résztvevőit, a tüntetők pedig kiürítettek több, megszállva tartott állami és önkormányzati épületet – életbe lépett a január végén elfogadott amnesztiatörvény. Ráadásul az orosz pénzügyminiszter bejelentette, hogy folytatják a Kijevnek ígért 15 milliárd dolláros hitel folyósítását, és még ezen a héten kétmilliárd dollárért vásárolnak ukrán államkötvényeket. Jacenyuk és Klicsko hétfőn Berlinben Angela Merkel német kancellárral tárgyalt. Jacenyuk a megbeszélés után kijelentette: az ellenzék célja olyan törvény elfogadása, amely az államfő hatalmának korlátozásával demokratikus, parlamenti-elnöki irányítási formát vezet be Ukrajnában. Az ellenzéki politikus azt is közölte, hogy a berlini eszmecsere napirendjének fő pontja az volt, hogy miként lehet megakadályozni az erőszakot, a vérontást.
