Ismét téma lesz a magyar média helyzete az Európa Parlamentben: ezúttal hétfőn az EP állampolgári jogokkal, bel- és igazságüggyel foglalkozó bizottsága tekinti át azt a dokumentumot, amelyet a testület portugál jelentéstevője, Rui Tavares készített a magyar médiaszabályozásban történt változásokról. A dokumentum – hasonlóan a korábbi igazságszolgáltatásról szóló, és az alapvető jogok magyarországi érvényesülését vizsgáló jelentésekhez – összefoglalja az eddigi tapasztalatokat, kritikákat, de önálló megállapítást nem tesz. A tizenegy oldalas dokumentum ugyanakkor leszögezi, hogy a 2011-ben és 2012-ben eszközölt jogszabály-módosítások ellenére továbbra is aggályok maradtak a magyar szabályozást illetően.

A dokumentum főleg az EBESZ és az Európa Tanács elemzésére támaszkodva problémás területként kezeli a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, illetve a Médiatanács elnökének és tagjainak jelölésére és megválasztására vonatkozó eljárást. A dokumentum szerint a mostani kinevezési eljárásokat úgy kell megváltoztatni, hogy garantálják a függetlenséget, hogy ne lehessen utasításokat adni, és hogy az elbocsátásokat ne lehessen politikai nyomásgyakorlás eszközeként felhasználni. A jelenlegi rendszert a dokumentum szerint úgy kell átalakítani, hogy az biztosítsa a politikai semlegességet.

A szöveg többek között kifogásolja, hogy az MTI a közmédia kizárólagos hírszolgáltatója, illetve nem látja garantáltnak a közmédia szerkesztőségi és pénzügyi függetlenségét sem – ezeken a pontokon tovább módosítást szorgalmaznak. A regisztrációs kötelezettségben a sajtószabadság korlátozásának lehetőségét vélik felfedezni. Kifogásolják, hogy a jogszabályok megfogalmazása olykor túl tág értelmezésre ad lehetőséget, és aggályosnak tartják a kiszabható büntetések túlzott mértékét is.

Az EP tavaly februári határozatában kérte fel a bizottságot, készítsen jelentést arról, összhangban áll-e a magyar jogrendszer az európai jog betűjével és szellemével. (A jelentés alapján az EP megfontolhatja, alkalmazza-e az uniós alapszerződés hetes cikkét, amely szerint végső esetben a szavazati jog is megvonható.) A bizottság most munkadokumentumokat készít a bizottság tagjainak, tavaly ősszel egy delegáció is járt Magyarországon a helyzet felmérésére. Egyelőre nem tudni, mikorra készítik el a végleges jelentést.

Hétfőn mutatják be azt a jelentést is, amit a Vaira Vike Freiberga volt lett államfő vezetésével 2011-ben létrehozott független testület készített a sajtószabadság és médiapluralizmus támogatása érdekében. A Freiberga-bizottságot a magyar példából okulva tulajdonképpen azért hozta létre Neelie Kroes médiaügyi holland EU-biztos, hogy az javaslatokat tegyen arra, milyen jogkörök esetleges megszerzésével lehetne hatékonyabban megvédeni a sajtószabadságot. Úgy tudjuk, ebben a jelentésben csak érintőlegesen foglalkoznak Magyarországgal.

Az Európa Tanács szerint a Médiatanács kinevezési rendje nem biztosítja a politikai semlegességet és függetlenséget