A hatástanulmány értékelését 2007-ben függesztette fel Korodi Attila akkori környezetvédelmi tárcavezető, azután, hogy a bíróság jogerősen semmisnek nyilvánította környezeti jóváhagyáshoz szükséges településrendezési engedélyt. Borbély László szakminiszter idén júniusban közölte, hogy az RMGC új településrendezési engedélyt nyújtott be, s ennek következtében a folyamatot a tárca köteles újrakezdeni. Az engedélyezési folyamat korábbi fázisaiban Bukarest független nemzetközi német, magyar svéd és román szakértőcsoport véleményét is kikérte.

Dragos Tanase RMGC-vezérigazgató péntek esti közlése szerint a minisztériumnak alárendelt tárcaközi műszaki bizottság már el is kezdte a munkát. „Reméljük, hogy a terv elemzése alapos és objektív lesz, hiszen technológiai szempontból szolid, környezeti szemszögből pedig biztos tervről van szó” – mondta. A vezérigazgató azt állítja, hogy a terv megvalósítása révén modellértékű bánya nyílik Romániában, a helyi közösség is fejlődik, a román költségvetés pénzhez jut, a helyiek munkahelyekhez, a szennyezett verespataki környezetet rehabilitálják, az épített örökséget pedig megóvják. Tanase szerint a projekt több ezer munkahelyet teremt, Románia pedig közvetlenül több mint négymilliárd dollárt nyer, amely oxfordi közgazdászok véleménye szerint a román GDP-hez 19 milliárd dolláros többletet hozhat. Kijelentette: cége az idén rehabilitálta az egyik régi verespataki épületet, amelyben régészeti és bányászati kiállítást nyitottak. A következő két épület, amelyeket Verespatak központjában 2,6 millió dolláros ráfordítással rehabilitálnak, a régi iskola és a régi városháza.

A zöldszervezetek az elmúlt hónapokban azt követelték, hogy Bukarest kérje Verespatak felvételét az UNESCO kulturális világörökségi lajstromába. Ezt azonban a helyi hatóságok ellenezték, és jelenleg sem tartják jó ötletnek. Eugen Furdui polgármester úgy látja, hogy beruházások nélkül Verespatak – épített örökségével együtt – halálra van ítélve, így előbb a bányatervet kell megvalósítani, s majd azt követően, „30 év múlva, felvehetik Verespatakot az UNESCO-listára”.

A bányaberuházók az elmúlt három évben több mint 12 millió eurót költöttek reklámra. Például 2009-ben a bukaresti televíziók 1,1-2,3 millió euró közötti összegeket kaptak. Idén a reklámköltségeket visszafogták, így például a bukaresti televíziós társaságok 65 és 285 ezer euró közti összeggel gazdagodtak, a központi román napilapok azonban mindössze 15-25 ezer eurós szerződésekhez jutottak. Az RMGC reklámpénzei – jóval kisebb összegekben – az erdélyi magyar médiához is eljutottak. A kampány során a bányacég a verespataki bányaterv előnyeit ismertette.

A hatástanulmány most bejelentett újraértékelését a zöldszervezetek ellenzik. A verespataki Alburnus Maior Egyesület azt is határozottan kifogásolja, hogy a bukaresti művelődési tárca szakbizottsága újra kívánja tárgyalni a Kirnyik-hegy régészeti engedélyének a kérdését. A bányatervhez szükséges régészeti engedélyt a jelenleg Kelemen Hunor vezette minisztérium korábban kibocsátotta, a bíróság azonban később jogerősen megsemmisítette.

Eugen David, az Alburnus Maior elnöke nyílt levélben emlékeztette a szakbizottság tagjait, hogy a verespataki tervet és az annak kivitelezésével járó kétezer éves bányajáratok és régészeti leletek megsemmisítését a világ több mint ezer régésze és történésze ellenezte, de azt az építészek nemzetközi szervezete és a román államelnöki hivatal kulturális örökség bizottsága is elítélte, a Román Akadémia pedig három alkalommal is elmarasztalta. David lapunk kérdésére egész sor jogi és technikai akadályt sorolt fel, amelyek szerinte a régészeti jóváhagyás újratárgyalását nem teszik lehetővé.

Verespatak