A demokrácia röppályája – Amiért Magyarország számít címmel tart meghallgatást Washingtonban március 19-én az Egyesült Államok Helsinki Bizottsága. Ahogy az 1976-ban alapított amerikai kormányzati szervezet közleménye szól, Magyarország az elmúlt két évben mélyreható, vitatott változásokat hajtott végre, amelyek után az Európai Bizottság és az Európa Tanács is kifejezte aggályait, hogy érvényesül-e egyáltalán a jogrend Magyarországon. A demokrácia eróziója egybeesett a szélsőségek előretörésével – emlékeztet a bizottsági közlemény, amely szerint a keddi meghallgatáson Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem professzora, Paul A. Shapiro, az amerikai Holokauszt Emlékmúzeum holokauszt-tanulmányok központjának az igazgatója, és Sylvana Habdank-Kołaczkowska, a Freedom House projektigazgatója számol be Magyarországról. Az ülésre meghívták a magyar kormány és az amerikai külügyminisztérium egy-egy képviselőjét is.

A keddi messze nem az első eset, hogy az Orbán-kormány téma lesz Washingtonban. Amikor Hillary Clinton volt külügyminiszter 2011 nyarán Budapesten járt, a magyar kormányfő előtt már szóba hozta a Brüsszelben is sokat kritizált médiatörvényt, ezután októberben szóbeli tiltakozó jegyzék, démarche következett, decemberben Clinton pedig levelet írt Orbánnak, „ismét nyomatékosan” kérve a miniszterelnököt, hogy az egyéni szabadságjogok, illetve a fékek és ellensúlyok rendszerének megőrzésével vezesse át Magyarországot a szükséges reformokon. Tavaly júliusban az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke, Benjamin Cardin marylandi demokrata szenátor figyelmeztetett a magyarországi szélsőjobb térnyerésére, a múlt héten pedig a washingtoni külügyminisztérium adott ki közleményt arról, hogy vannak fenntartásai az új alkotmánymódosítással kapcsolatban.

Az Orbán-kormányt bírálni az Egyesült Államokban nem demokrata kormányzati passzió: a magyar Alkotmánybíróságon is többször elkaszált egyházügyi törvény ellen tiltakozásul 2011-ben levelet küldő 13 amerikai kongresszusi képviselő közül 10 republikánus volt.