A megállapodás értelmében a tűzszünet nem vonatkozik az Iszlám Állam (IS) terrorszervezetre, az al-Kaida szíriai szárnyára, az al-Nuszra Frontra és minden más olyan csoportra, amelyet az ENSZ terroristának tart. Ellenük folytatódnak a légi csapások.

A Szíriában egymással szemben álló erőknek péntek délig kell jelezniük az Egyesült Államoknál vagy Oroszországnál, hogy csatlakoznak-e a fegyvernyugváshoz. Az orosz és az amerikai hadvezetés – mint Putyin bejelentette – ennek alapján térképen fogja kijelölni azokat a régiókat, ahol sem a szíriai kormánycsapatok, sem a velük szövetséges orosz légierő, sem pedig az Egyesült Államok vezette katonai szövetség nem hajt végre hadműveleteket. Az alku értelmében kommunikációs forródrótot is létrehoznak, és a tűzszünet megsértését figyelő csoport megalakítását is kezdeményezik.

Obama üdvözölte a megállapodást, és hangsúlyozta a teljesítésének fontosságát, John Kerry amerikai külügyminiszter pedig köszönetet mondott Oroszországnak, valamint a szíriai összekötőcsoport más tagországainak a fegyvernyugvás kidolgozásáért. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy még sok komoly kihívással kell megküzdeni, és Washington „megőrzi éberségét".

A damaszkuszi kormány már jelezte, hogy kész leállítani a harcokat, és Törökország is üdvözli a tervet, bár nem derűlátó annak megvalósítását illetően. Elemzők kétkedéssel fogadták az új egyezséget. Február 12-én ugyanis már bejelentettek a nagyhatalmak egy szíriai fegyvernyugvást, amelynek egy héten belül kellett volna életbe lépnie, de nem sikerült betartani a határidőt.

Még nagyobb kétségek fogadták Bassár el-Aszad szíriai elnöknek azt a bejelentését, hogy április 13-án parlamenti választásokat tartanak az országban. A rendkívüli voksolást előzőleg Putyin szorgalmazta, és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is hangoztatta: politikai párbeszédre van szükség az arab államban, aminek része a parlamenti és elnökválasztás.