Bár az államtitkár nem tudott pontos adatot mondani az összköltségről, lapunknak annyit elárult, hogy egy külképviselet létesítése legalább százmillió forintos beruházás, ám egy „drága helyszín” esetében, mint amilyen Toronto is, ez akár 2-300 millió forintra is rúghat. „Ezek a nagyságrendek nem mérhetőek azokhoz az előnyökhöz, amelyek származnak belőle” – mondta Németh Zsolt.

Az államtitkár szerint az újjáépítésnek három fő célja volt. Egyrészt szerették volna helyreállítani a külképviseleti rendszert, amely „rendkívül szűklátókörű takarékoskodási politika” eredményeként a szocialista kormányzat időszakában „nagyon komoly rombolásnak volt kitéve” – utalt ezzel a 2006 és 2009 közötti bezárásokra. Másodsorban, fontos szempont volt a globális nyitás is, amelytől mind gazdasági, mind kulturális gyarapodást vár a kormány. Harmadrészt, szerették volna elősegíteni a nemzetpolitikai célkitűzések megvalósulását, vagyis a diaszpórával való kapcsolattartást, a honosítási ügyeket és a választási előkészületekben való segítségnyújtást. A határon túli – köztük az eszéki vagy a lendvai – képviseletek közigazgatási funkciót is betöltenek majd.

Az áprilisi parlamenti választások kapcsán Németh Zsolt elmondta, hogy felkészültek. A potenciális szavazók számát tekintve „kritikusnak” számító Németországtól és Nagy-Britanniától – a londoni nagykövetségen négy-hatezer emberre számítanak – megkapták a jóváhagyást, hogy ha a helyzet úgy kívánja, a kormány bérelhet intézményeket a szavazáshoz.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára