A bíróság szerint Athén vétójával megszegett egy 1995-ös egyezményt, amelyben Görögország beleegyezett abba, hogy nem ellenzi Macedónia csatlakozását többek között a NATO-hoz, ha a Macedónia, Volt Jugoszláv Köztársaság (angol rövidítéssel FYROM)nevet használja.

Macedónia a Jugoszláviától való elszakadása után (1991) vette fel ezt a nevet, hogy bekerülhessen nemzetközi szervezetekbe, ezen a néven lett ENSZ-tag. Görögország tiltakozik a Macedónia név miatt, mert egy észak-görög tartományt szintén így hívnak, és Athén attól tart, hogy területi követelések rejlenek Szkopje névmegtartási szándéka mögött.

A volt jugoszláv köztársaság NATO-tagságát az euroatlanti szövetség bukaresti csúcstalálkozóján vizsgálták meg, de végül Szkopje számára - elsősorban a görög vétó miatt - kedvezőtlen döntés született. A macedón vezetés ezt követően perelte be Athént Hágában, az említett 1995-ös megállapodásra hivatkozva.

A mostani bírósági ítéletnek nem kellett döntenie arról, jogosan használja-e Macedónia a szóban forgó nevet, illetve, hogy milyen elnevezést használhatna törvényesen. Azt azonban a Nemzetközi Bíróság sürgette, hogy a felek folytassák a tárgyalásokat a névvita végleges megoldásának érdekében.

Macedónia azt is kérte, hogy a bíróság mondja ki: Görögországnak a jövőben tartózkodnia kell attól, hogy nemzetközi szervezetekben akadályozza Szkopje tagságát. A bírák azonban ezt nem tartották szükségesnek. Úgy vélték, "nincs ok feltételezni", hogy egy ország, amelyet a hágai testület egyszer már elmarasztalt hozzáállásáért, a jövőben megismétli ugyanezt a tettét vagy magatartását.

Athén a bukaresti csúcstalálkozó után is többször jelezte, hogy amíg a névvitát nem rendezik, nem támogatja szomszédjának NATO-tagságát. Görögország az Európai Unióban is nehezíti Macedónia integrációját: a tagjelölti státussal rendelkező volt jugoszláv köztársaság még nem tudta megkezdeni a csatakozási tárgyalásokat.

A mostani ítélet kihirdetését követően Brüsszelben közleményt adott ki a NATO főtitkára, Anders Fogh Rasmussen. Ebben jelezte, hogy a szövetség tudomásul vette az ítéletet, de az nem befolyásolja a bukaresti csúcstalálkozón hozott döntést. Akkor a tagországok vezetői egyetértettek abban, hogy a tagsági meghívást azt követően adják át, hogy megtalálják a névvitára a kölcsönösen elfogadható megoldást. Azóta ezt a döntést további magas rangú NATO-találkozókon is megerősítették - tette hozzá a főtitkár.

A hágai döntést a macedón kormány történelmi jelentőségűként méltatta. Görögországban a külügyminisztérium azt jelezte, hogy az ítéletet tanulmányozni fogják, de egyértelművé tették, hogy az nem ad megoldást a névvitára. Az új kormány részéről mindazonáltal utalást tettek a kétoldalú kapcsolatok javításának szándékára is.

Az ENSZ-intézmények közé tartozó Nemzetközi Bíróság ítéleteit kötelező betartani, de a testületnek nincsenek eszközei arra, hogy döntéseinek tiszteletben tartását kikényszerítse.

Macedóniát ideiglenes nevén már több mint 120 ENSZ-tagország ismerte el.