A Julian Assange vezette kiszivárogtató weboldal országokra lebontva, néhány százas, ezres hullámokban hozta nyilvánosságra az amerikai diplomaták által írt jelentéseket. Délután azonban Twitter- és Facebook-oldalukon közzétettek egy linket, amelyen keresztül letölthető összesen 55 ezer távirat. A WikiLeaks korábbi közlése szerint összesen negyedmillió diplomáciai sürgöny van birtokában, amellyel hatalmas felzúdulást okozott Washingtonban.

Ebben az esetben táviratok közlése előtt (az eddigi gyakorlattól eltérően) a WikiLeaks nem társult nagy nevű lapokkal vagy telvíziókkal, szerkesztetlenül, egyedül tette őket közzé. Twitter-oldalán pedig felhívást tett közzé: aki akarja, töltse le és kezdje olvasni a szerkesztetlen irattömeget, és ha talál valami érdekeset, azt tegye közzé a weboldalon.

A nap folyamán, az 55 ezres csomag "kiömlesztése" előtt a WikiLeaks internetes oldalára kereshető módon 23 olyan, eddig nem nyilvános olyan távirat került fel, amely a budapesti amerikai nagykövetségen készült. Legnagyobb részük Magyarország külpolitikájával, illetve az amerikai külpolitikai változásaira adott reakciókkal foglalkozik. Ilyenek például a Kubával vagy Afganisztánnal, Iránnal kapcsolatos kérdések. A most nyilvánosságra hozott táviratok közül egyik sem tartozik a titkos vagy bizalmas kategóriába. Az egyik távirat, amely a magyar belpolitikával foglalkozik, a paksi atomerőmű bővítésének kérdését elemzi.

Paks: a bővítésről konszenzus van, de kevés a szakember

– A magyar atomenergia-ágazat valószínű bővítése jelentős lehetőséget az atomenergetikához kapcsolód gyártásban és szolgáltatásokban érdekelt amerikai cégeknek. Magyarországon erős konszenzus övezi az olcsó és tiszta atomenergiát, ami csökkenti az orosz földgáztól való függőséget. Az orosz cégek ugyanakkor uralják magyar atomenergia-ágazatot, s nyugat-európai, valamint ázsiai cégekkel együtt komoly versenytársak lehetnek a magyar atomenergia-termelés bővítését célzó jövőbeni tenderek bármelyikében – olvasható abban a 2008 december végén született amerikai külügyi táviratban, amelyet szerdán szellőztetett meg a Wikileaks.

Az érzékenynek minősített amerikai külügyi feljegyzésből kiderül, hogy a budapesti amerikai nagykövetség kereskedelmi ügyekért felelős diplomatája beszélt Rónaky Józseffel, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatójával, Poós Miklóssal, a közlekedési és távközlési tárca főosztályvezető-helyettesével, és Aszódi Attilával, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatójával.

A közel négy oldalas jelentés igen részletesen, adatokkal „zsúfolva” mutatja be a magyar atomenergetikai ágazatot. Poósra hivatkozva azt írja a távirat szerzője, hogy Magyarország szeretné diverzifikálni fűtőelem-beszerzését. Magyarországot egy hosszú távú szerződés alapján az orosz TVEL látja el, de a paksi erőműben sikeresen teszteltek brit gyártású fűtőanyagot.

Ami a használt fűtőelemek tartós tárolását illeti, a magyarok mélységi geológiai kutatásokat végeznek Boda közelében, a Mecsekben. Rónakyra hivatkozva azt írják, hogy Magyarország esetleg arra kényszerülhet, hogy külföldről „importáljon” nukleáris szakembereket, mert a jelenlegi "keménymagot" biztosító szakembergárda öregszik, s csak nemrég, az atomenergia-termelés fokozását célzó kormányzati tervek hatására ismerik fel az egyetemisták, hogy ebben az ágazatban ígéretes szakmai lehetőségek rejlenek.

Ami Paks bővítését illeti, Poós szerint 2010-2012 között várható egy tender azzal, hogy az új beruházásnak 2025 táján kell majd működnie. Alapvetően orosz cégek fognak ringbe szállni, de az Európai Uniós cégek költséghatékony ajánlatot tudnak letenni. Ez különösen érvényes a Magyarországgal „stratégiai partnerséget” kötő Franciaországra: Paks biztonsági feljavítását egy francia cég (az Areva – a Népszabadság megj.) végezte el.

Aszódi szerint orosz cég fogja elvégezni Paks üzemidő-hosszabbítását. Új berendezésekre és ellenőrző-rendszerre azonban szükség lesz. E téren potenciális lehetőség kínálkozik amerikai cégek számára, igaz, számolniuk kell a Pakson már jelen lévő német Siemens és a francia Areva konkurenciájával.

A kormány fog dönteni, velük kell beszélni

Poós arról biztosította az amerikai nagykövetséget, hogy a politika nem fog beleszólni a paksi bővítési tender kimenetelébe - az árat és a feltételeket figyelembe vevő, objektív döntés várható. Poós ugyanakkor azt mondta, hogy a magyar-orosz atomenergetikai együttműködés „több mint viszonylag jó”. Aszódi szerint a várható tenderek mindenki számára nyitottak lesznek, de egyben „politikai játszmákat” fognak jelenteni. A kormányzó szocialisták parlamenti képviselői (a távirat 2008-ban keletkezett) szeretnék, ha amerikai cégek nyernék meg a paksi tendereket, de az orosz ajánlat várhatóan tartalmazni fog olyan engedményeket, amelyek a használt fűtőelemek kezelésére-tárolására vonatkoznak.

A nagykövetség a témához fűzött kommentárjában úgy fogalmaz, hogy az ügy stratégiai fontossága miatt a magyar kormány szerepet fog játszani a végső döntésben, amit a megvalósításom és a költségeken túlmutató tényezők is befolyásolnak majd. A nagykövetség azt ajánlja Washingtonnak, hogy az érdekelt amerikai cégekkel párhuzamosan keresse a kapcsolatot a magyar kormánnyal.

Helyesbítés

A cikk eredeti változatában a budapesti amerikai nagykövetség által Aszódi Attilának tulajdonított közlést téves fordításban közöltük. Ezt a tévedésünket az érintett kérésére korrigáltuk.