Pénteken mutatja be Olli Rehn, az Euró­pai Bizottság pénzügyekkel foglalkozó alelnöke a tavaszi gazdasági előrejelzést, amely mérvadó lesz a hónap végén a túlzottdeficit-eljárásokra vonatkozó bizottsági javaslatok meghozatalakor. Az Eurostat nemrég verifikált adatai szerint a 2012-es magyar költségvetési hiány 1,9 százalékos GDP-arányosan, amivel bőven alatta van a deficit a háromszázalékos küszöbmértéknek.

Az előző, februárban bemutatott előrejelzés a 2012-es deficitet még 2,4 százalékosra becsülte. Idén és jövőre 3,4 százalékos hiánnyal számoltak akkor Magyarország tekinteté­ben, ugyanakkor a finn EU-biztos már februárban jelezte: a 3,4 százalékos hiányszám megállapításakor több, nemrég hozott intézkedést vizsgálnak, hogy egyszeri vagy tartós hatású-e. Információink szerint most pár tized százalékponttal kisebb ­hiányt prognosztizálnak majd 2013-ra és 2014-re a bizottság szakemberei, de még így is három százalék körüli, illetve feletti lesz a két szám.

Rehn februárban közölte: hat tagállam, köztük Magyarország kerülhet ki idén a túlzottdeficit-eljárás alól, a legtöbb kockázatot Lengyelországban és Litvániában látja. A számok alapján a 2012-es határidőre teljesítette a magyar kormány a hiánycélt, de a bizottság rendre kifogásolta az intézkedések minőségét, különösen a különadókat és egyéb egyszeri intézkedéseket, amelyek még most is éreztetik hatásukat a büdzsében. A kormány ugyanakkor „erkölcsi kérdést” csinált az ügyből, és Orbán Viktor kormányfő Brüsszelben is figyelmeztette a bizottságot: politikailag nagyon ingoványos talajra lépnek, ha a számok helyett a minőségre való hivatkozással nem engedik ki Magyarországot az eljárás alól. Rehn egyébként többször jelezte, nemcsak a nominális cél, hanem a korrekció fenntarthatósága is szempont a bizottság elemzésében.

Folyamatos a tárgyalás Budapest és Brüsszel között a már eddig bejelentett intézkedések költségvetésre gyakorolt hatásáról: elsősorban az autópályadíj és a pénztárgépek bekötéséből várt bevételeket tartja Brüsszel bizonytalannak, de vita tárgya a magyar gazdaság növekedésének előrejelzése is. A magyar kormánynak ugyanis bizonyítania kell, hogy az eddig meghozott intézkedések nem ássák alá a növekedést.

Az autópályadíj tekintetében a bizottság azért nem lát tisztán, mert nem lehet tudni pontosan, hogyan történik majd a végrehajtás, a pénz beszedése, és mennyire lesz megbízható a rendszer. A magyar kormány ugyanis az elektronikus díjszedési rendszer kialakításához szükséges eszközökre és a kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó beszerzéseket minősített eljárásban végzi, magyarul államtitokká vált, ki, hogyan szedi be a díjat, ezért a bizottság sem tud tájékozódni. A másik kérdés a pénztárak elektronikus bekötése a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV): nem világos, hogyan fog működni a rendszer, hogyan dolgoznak fel ennyi adatot, mennyi idő alatt, s mennyibe kerül az egész, miközben elvileg pluszbevételt nem hoz. További kérdés lehet a tranzakciós illeték, hiszen a Nemzetgazdasági Miniszté­rium április végi tájékoztatása szerint az illetékből március végéig 27,5 milliárd forintnyi bevétel folyt be a költségvetésbe, ami az időarányosan tervezett érték felét éri el.

Több brüsszeli forrásunk is elképzelhetőnek tartja azt a forgatókönyvet, hogy a május 29-én megjelenő országspecifikus ajánlások keretében a bizottság azt javasolja, hogy őszig, hat hónapig még tartsák fent az eljárást, amíg kiderül, hogy az útdíjak és a pénztárak bekötése valóban meghozza-e a kívánt bevételeket. Ez történt tavaly Málta esetében, mellyel kapcsolatban novemberben javasolta a bizottság az eljárás megszüntetését a pénzügyminiszterek tanácsának, amely decemberben ennek megfelelően döntött is. (Az más kérdés, és ez Magyarországgal is előfordulhat, hogy most már arról cikkezik a máltai sajtó, hogy az ország a májusi javaslatok alapján visszakerülhet az eljárás alá.)

Mivel a magyar kormány hozza a számokat, a kohéziós támogatások felfüggesztésének lehetősége ezúttal kizárt. A másik lehetőség az, hogy a bizottság már most javasolja az eljárás megszüntetését. Természetesen – bár a bizottság rendre azt kommunikálja, hogy a gazdasági és politikai kérdéseknek nincs közük egymáshoz – a kontextushoz figyelembe kell venni a negyedik alkotmánymódosítás miatt újra kiéleződött politikai konfliktust Budapest és Brüsszel között. Az is elképzelhető, hogy Brüsszel azzal a céllal, hogy csökkentse a politikai feszültséget, és bizonyítsa elfogulatlanságát, a nominális értékekre koncentrál, és javasolja az eljárás befejezését.

A politikai feszültség csökkentésének brüsszeli igényét jelentheti az is, hogy meg nem erősített értesüléseink szerint már pénteken levélben fejtheti ki részletesen kérdéseit és aggályait a magyar kormánynak a negyedik alkotmánymódosítással kapcsolatban. Ez még nem jelentene kötelezettségszegési eljárást, csak az eljárás előszobájának tekintett „adminisztrációs levelet”, amit általában a bizottság nem kommunikál. Úgy tudjuk, hogy az európai bírósági ítéletekből fakadó pénzügyi kötelezettségeket ellentételező, kötelezően kivetendő adókkal kapcsolatban Budapest kevés rugalmasságot fog mutatni. A másik két ügyben, azaz az ügyáthelyezés és a politikai hirdetések kérdésében viszont kompromisszumkészek lesznek.