Tavaly egy műholdas televíziós szolgáltató panaszolta be Magyarországot, amiért a hatóságok a magyar jogszabályokra hivatkozva ahhoz kötötték az engedélyezést, hogy a szolgáltató rendelkezik jogilag bejegyzett magyarországi telephellyel, és Magyarországon bejegyzett cég nyújtja a szolgáltatást. Az Európai Bizottság vizsgálata szerint ez a követelés ellenkezik a médiaengedélyeztetési irányelvvel. Értesüléseink szerint ugyanakkor ennek az eljárásnak nincs politikai szála, és ilyen értelemben nem köthető a bizottság médiaügyekben megfogalmazott aggályaihoz.

A brüsszeli testület értékelése szerint bár a magyar jogszabály ezt a konkrét előfeltételt nem nevezi meg, de lehetőséget biztosít hasonló akadályok támasztására, ezért az uniós telekommunikációs szabályok rossz végrehajtásának minősül. Az uniós jogszabály kifejezetten megtiltja az adminisztratív feltételeket, például telephelyhez kötést, és azt is, hogy nem lehet korlátozni a szolgáltatás szabadságát amiatt, mert a szolgáltatást nyújtó vállalat vagy személy más tagországban van bejegyezve.

Az engedélyeztetési irányelvre hivatkozva korábban egy másik eljárást is indított Magyarországgal szemben az Európai Bizottság. A 2010-ben bevezetett távközlési adó kapcsán Brüsszel úgy érvel, hogy az adónem igazgatási díjnak tekinthető, és így az irányelv hatálya alá tartozik. A belső piaci szabályok alapján viszont igazgatási díjat csak úgy lehet szedni a piaci szereplőktől, ha ezeket a telekommunikációs infrastruktúra fejlesztésére fordítja az állam, Budapest viszont az költségvetési egyenleg javítása miatt vezette be az adót.